Már születésekor sokan vitatták a fővárosi közgyűlés 1995-ben alkotott rendeletét. E szerint a kerületeknek saját ingatlan-értékesítéseik után a befolyt nettó összeg 50 százalékát át kell utalniuk az úgynevezett lakásrehabilitációs alapba, amelyből aztán a főváros igény szerint osztja vissza a pénzt. Azonban ma is sok vitát szül, hogyan lehetséges, hogy amíg az olyan reprezentatív belső kerületek, mint a VIII. és a IX. nagy beruházásokban gondolkodhatnak, és ütemesen fejlődhetnek, addig a külsőbb „panelos” kerületek számára csak csurran és cseppen a közös pénzből.
Fizettek, de nem eleget
A rendelet azonban ma is érvényben van, tehát a XVIII. kerületnek épp úgy kellett fizetnie az alap számára az ingatlan-eladások után, mint a többi huszonkettőnek. 2011-re mégis 789 millió forintos tartozást halmozott fel Pestszentlőrinc-Pestszentimre.
– A befizetésekkel kapcsolatos adatokat tanulmányozva egyáltalán nem érthető, mi történt az elmúlt 15 évben – mondta Csomó Tamás alpolgármester. – A kerület minden évben fizetett adót, de soha nem annyit, mint amennyit kellett volna. Ezt az ingatlanértékesítések adataival összevetve ki lehet számolni. A legaktívabbnak a 2000 és 2003 közötti időszakban mutatkozott a kerület vezetése.
Különös adósság
Csomó Tamás szerint a magyarázat egyszerű. A főváros ugyanis egyetlen szankciót tudott alkalmazni a rosszul vagy nem fizető kerületekkel szemben: megtiltotta, hogy ezek pályázzanak az alapban felgyűlt összegre. Az alpolgármester tájékoztatása szerint pedig ezekben az években is igényelt Pestszentimre-Pestszentlőrinc pénzt lakásrehabilitációra.
– A legkülönösebb az, hogy az érthetetlenül ütemezett befizetések ellenére a kerület egyenlege végig pozitív volt, egészen 2010-ig, amikor már kimutatható a 789 millió forintos adósság – tette hozzá Csomó Tamás.
Fejlesztéseket érinthet
A kerület szorult helyzetbe került. A vészesen eladósodott főváros ugyanis ragaszkodik minden bevételéhez, így ehhez is.
– Az adósságot törlesztenünk kell. Hogy milyen ütemben, azt még nem tudjuk. Folyamatosan tárgyalunk a fővárossal, és most fektetjük le az együttműködés alapjait – tájékoztatott az alpolgármester, aki a kérdésre, hogy milyen kerületi fejlesztéseket érinthet a tartozás kifizetése, így felelt: – Lajstromozunk, összeállítjuk a legfontosabb igények listáját. Ezek között szerepelnek olyan tervek, mint a 42-es vonalának régóta várt meghosszabbítása. Mérlegre kell tennünk, hogy mi megvalósítható az adott feltételek mellett.
