A levegő minősége

A légszennyezés ismert környezet-egészségügyi veszély. Tudjuk, hogy mit látunk, amikor barna köd telepszik a városra, kipufogógáz gomolyog elő az előttünk haladó autóból, vagy füstoszlop emelkedik ki a szomszéd kéményéből. Van olyan légszennyezés, mely nem látható, de szúrós szaga figyelmeztet.

 

Mit jelent a légszennyezés?

A légkör természetes jellemzőit vegyi vagy biológiai anyagok is megváltoztathatják.

A fő közegészségügyi szennyező anyagok közé tartoznak a szálló por (PM), a szén-monoxid (CO), az ózon (O3), a nitrogén-dioxid (NO2) és a kén-dioxid (SO2). A XVIII. kerületben ezek koncentrációját méri az Országos Meteorológiai Szolgálat Gilice téri állomása, az óránként frissülő adatok itt érhetőek el:

szennyezes

https://legszennyezettseg.met.hu/levegominoseg

Emellett szintén aggodalomra ad okot, ha magas az üvegházhatású gázok koncentrációja, mert ezek a Föld éghajlatváltozását és az ökoszisztémáját befolyásolják: szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O) és az úgynevezett F-gázok.

Mi okozza?

A levegőszennyezést okozhatják emberi tevékenységből és a természet folyamataiból származó veszélyes anyagok is.

Az emberi eredetű légszennyezés elsődleges forrásai

  • a gépjárművek,
  • a fűtés során használt fűtőolajok és földgáz,
  • a gyártás és az energiatermelés melléktermékei, különösen a széntüzelésű erőművek,
  • valamint a vegyi termelésből származó füst.

A természet is bocsát ki a levegőbe veszélyes anyagokat: erdőtüzek füstjét, amelyeket gyakran emberek okoznak; vulkánkitörésekből származó hamu és gázok; és olyan gázok, például a metán, amelyek a talajban bomló szerves anyagokból szabadulnak fel.

Ózon akkor jön létre, amikor a kibocsátott szennyező anyagok kémiai reakcióba lépnek egymással, a napfény jelenlétében. Ez okozza a nyári szmogot

A szálló por (PM) olyan vegyi anyagokból áll, mint a szulfátok, nitrátok, szén vagy ásványi porok. Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkezik, így jellemzően ez a téli szmog okozója.

Az illékony szerves vegyületeket (VOC) festékek, tisztítószerek, ragasztók, növényvédő szerek bocsátanak ki. Ezek leginkább beltérben veszélyesek. A benzin és a földgáz égésekor is ilyenek szabadulnak fel.

 

Mi a hatása?

zebra

A szennyezett levegő rövid és hosszú távon káros az emberi egészségre, különösen veszélyeztetettek az idősek és a gyermekek. A kültéri levegőszennyezés az egyik fő halálok világszerte, számos betegség köthető hozzá: szívbetegség, agyvérzés, krónikus tüdőbetegség, tüdőrák és akut légúti fertőzések. A finom szálló por (PM 2,5) egy részhalmaza 30-szor vékonyabb, mint egy emberi haj. Mélyen belélegezzük a tüdőszövetbe, és súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

Figyeljünk oda a szmoghelyzettel kapcsolatos tájékoztatásra!

 

Mit tehetünk ellene?

Magyarország adottsága a kárpát-medencei fekvés, így a szél rossz levegőt kisöprő hatására csak időszakosan számíthatunk, nekünk kell hát cselekedni. Hogyan csökkenthető a légszennyezés?

A politikai intézkedések és beruházások elősegíthetik a fenntartható földhasználatot, a tisztább energiatermelést és ipart, valamint a jobb települési hulladékkezelést.

A lakosság pedig törekedhet

  • az lakások energiahatékony átalakítására
  • a tisztább háztartási energia használatára
  • és az aktív közlekedés preferálására (gyalogosan, biciklivel, esetleg a tömegközlekedést előnyben részesítve).

Ha a természet regenerálódó erejét is segítségül hívjuk, azzal már aktívan is teszünk. Ha fát ültetünk, a kertünket sövénnyel védjük, a házunkat felfuttatott növényekkel, esetleg zöldtetővel árnyékoljuk, egyúttal a levegőben lévő szennyeződéseket is kiszűrjük a növényzet levelei segítségével. Mindenkit arra biztatunk, hogy minél több zöld felületet hozzon létre, akár az udvarán, akár csak az erkélyén, ezzel tisztítva a kerület levegőjét.

zold1

zold2

Illusztrációk forrása: Pixabay

eu

Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata kiemelt jelentőséggel kezeli a környezetvédelmi kérdéseket, a természet megóvásán túl folyamatosan keresi a megoldási lehetőségeket, hogy a klímaváltozás összetett hatásaira is választ adjon. Hosszú távú víziónk is megfogalmazza ezt: „Pestszentlőrinc-Pestszentimre 2030-ra erőforrás-hatékony, a jövőre felkészült, az éghajlatváltozás kihívásaira reagálni képes, szomszédjaival partnerségben és a kerületen belül is együttműködő közösség lesz.”

2020-ban elkészült kerületünk klímastratégiája, mely azonosította a releváns éghajlatváltozási problémaköröket. 2021-ben Klímavédelmi Ismeretterjesztő Programot hirdetettünk, a Klímabarát18-at, mely különösen a fiatal generáció figyelmét hívja fel a pazarlásmentes, fenntartható fogyasztásra, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési lehetőségeire. Hiszünk abban, hogy az éghajlatváltozás okozta problémákat lokálisan kell kezelni, és tennünk is kell azok megelőzése érdekében.

A XVIII. kerületben az alábbi 5 éghajlatváltozási jellemző okozza a legtöbb problémát:

  • villámárvizek okozta elöntések
  • hőhullámok
  • új, inváziós allergén növények és betegségterjesztő rovarok
  • levegőminőség
  • viharkárok

A 2022-es nyár pedig bebizonyította, hogy a szárazság miatt jelentősen megnő a spontán erdőtüzek veszélye is.

A fentiekre kívánunk reagálni, amikor a kormány és az Európai Unió által kiírt környezetvédelmet és energiahatékonyságot célzó pályázatokra jelentkezünk. A támogatási forrásoknak köszönhetően újulnak meg közintézményeink (mérsékelve ezzel energiafelhasználásunkat) és fejlesztjük a zöld infrastruktúrát is (azaz használjuk a természet regenerációs erejét), így csökkentjük karbonlábnyomunkat és óvjuk a lakosságot a klímaváltozás káros hatásaitól.

A Klímabarát18-ról itt olvashatnak bővebben: https://www.bp18.hu/klimabarat18

 

 

A természet erejével regenerálódó városok

 

 

Az Upsurge projekt a természet által ihletett és támogatott megoldásokat kutatja (Nature Based Solutions = NBS). A természet folyamatait viszi be a városokba, annak erejét használja ki a levegő és a talaj állapotának javítására, így segítve az emberi jólét és a biológiai sokféleség visszaállítását.

 

Miért fontos visszahozni a természetet a városokba?

Városaink lakosságszámot és területet tekintve gyorsan növekszenek.

Ma az európai polgárok 70%-a városokban él, ez a szám 2050-re várhatóan 80%-ra fog növekedni. Más szóval, mindössze 30 év múlva 36 millió új városi polgárnak lesz szüksége lakhatásra, foglalkoztatásra és gondozásra.

Ugyanakkor a ma tapasztalható fenntarthatatlan ütemű urbanizáció veszélyezteti a biológiai sokféleséget és a természetes ökoszisztémákat, valamint az emberi egészséget is.

A városi területek alapvető szerepet játszanak az üvegházhatású gázok kibocsátásában, így annak csökkentésében is Európában és szerte a világon.

Becslések szerint a városok a Föld földterületének 3%-át foglalják el, de a világ energiaszükségletének és  CO2-kibocsátásának közel a 70%-áért felelősek.

A városok nagy karbonlábnyoma a levegő minőségét is befolyásolja, és egyre nagyobb aggodalmat vet fel a lakosok egészségével és jólétével kapcsolatban.

A természetalapú megoldások hatékony, hosszú távú és költséghatékony intézkedéseket biztosíthatnak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, lehetőséget az aktív és egészséges életmódra, továbbá növelhetik az önellátást és biztosíthatják a talaj regenerálódását.

Hogyan valósul meg a XVIII. kerületben az Upsurge projekt?

Kerületünk sikeresen pályázott az Európai Unió Horizont 2020-as programjára a klímaadaptív kertek ötletével, így – 4 másik európai város mellett – megvalósítási helyszínként vesz részt az Upsurge projektben.

 

A kerület jellemzői és kihívásai

A XVIII. kerület egy kertvárosias kerület sok zöld felülettel, kertekkel, parkokkal, utcafákkal. De

  • a levegőminőséget rontja a városközponthoz csatlakozó főútjain futó gépjárműforgalom és a Budapest Airport közelsége,
  • a csapadékvíz elszivárgását gátolják a burkolatok (utak, házak, parkolók, felhajtók – magán és köztulajdonú ingatlanokon egyaránt).

Ezt a két problémát egyszerre orvosolhatják a természetalapú megoldások. Például egy növényekkel beültetett szikkasztó árok (~esőkert) ideiglenesen be tudja fogadni a hirtelen lezúduló csapadékot, így az értékes esővíz, ahelyett hogy az utcán hömpölyögne, majd egy csatornán keresztül elhagyná a kerületet, helyben tud elszikkadni. A szikkadás folyamatát nagyban segítik a növények gyökerei és levelei, előbbi azzal, hogy nem hagyja a talajt összetömörödni, utóbbi pedig a párologtatás révén, egyúttal hűtve a környezetet, tisztítva a levegőt, tompítva a forgalom zaját. Sőt még mutatósak és szépek is lehetnek a növényekkel beültetett szikkasztók.

 

Természet alapú megoldások a kerületben

2023-ban megkezdjük a projektben vállalt esőkertek, fás árkok, kavicsgyepes parkoló és zöld fal kivitelezését. Ezek olyan tájképi helyszínek, amelyek csökkentik az át nem eresztő városi területekről, például a tetőről, felhajtóról, úttestről és járdáról származó esővíz mennyiségét és szennyezőanyag-terhelését. A növényállományra és speciálisan rétegzett talajra támaszkodnak, hogy helyben tartsák és szivárogtassák el a csapadékvizet, miközben kiszűrik belőle a szennyeződéseket.

Az Upsurge projekt nemzetközi honlapja itt érhető el: https://www.upsurge-project.eu/

 

eu logoNavbar

 

Az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. felhívást tett közzé, melynek keretében elektromos személygépkocsik beszerzését támogatják.

 A XVIII. kerületi Önkormányzat 2021-ben is meghirdeti a „Házi Esővízgyűjtés” elnevezésű pályázatát!

A fenntartható életmódról sok helyen, sokféleképpen olvashatunk, számokban, száraz tényekben, azonban az igazi inspiráció mégis sokszor a mindennapokból, az élet játékos, egyszerű pillanataiból származik.

Újra elérhető a Magyar Fejlesztési Bank álta kiírt "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló enrgia felhasználásának növelését célzó hitel" elnevezésű pályázat!

Környezet korszerűsítési, szépítési pályázat társasházak és lakásszövetkezetek részére!

Radiátor csere program társasházak és lakásszövetkezetek részére!

Napjainkra világossá vált, hogy a klímaváltozás egy elkerülhetetlen globális folyamat, melyhez lokálisan nemcsak alkalmazkodnunk kell, hanem lehetőségeink szerint hatékonyan tenni is a további változások megelőzéséért.