Magyarország legnagyobb és legismertebb közforgalmi repülőterének nagyobb része Pestszentlőrinc–Pestszentimréhez tartozik. Itt szinte nincs olyan család, amelynek ne lett volna a repülés szolgálatában dolgozó rokona, ismerőse vagy szomszédja. Ha nem is légiutas-kísérő vagy pilóta, de légiirányító vagy a földi kiszolgálást végző munkás, szerelő biztosan.

A közös múlt, jelen, jövő miatt nem véletlen, hogy Budapest XVIII. kerületében sokféle módon őrzik meg a magyar repülés történeti emlékeit.

Több utca és egy intézmény elnevezése is a repüléshez köthető: a legutóbb Szentgyörgyi Dezső pilótáról (1915–1971) neveztek el utcát az Almáskertben; a Szent Imre kertvárosban korábban az egyik számozott utca (635. utca) Kolbányi Géza (1863–1936) repülőgépmotor-és repülőgép-tervező, a másik (634. utca) pedig Wittmann Viktor (1889–1915) repülőgép-szerkesztő nevét viseli. A Szemere István tér névadója Szemere István jogász, földbirtokos pedig alapító tagja volt a Magyar Sportrepülők Egyesületének. (Ő Szemere Miklós unokaöccse és örököse, az Új-Szemeretelep parcellázója volt.)

Szemeretelepen található a Vilmos Endre Sportcentrum, amelynek története hosszú időre nyúlik vissza. A helybéliek visszaemlékezése alapján már az 1930-as években labdarúgópálya volt és a környékbeliek játszottak rajta. A terület kezelője 1963-tól hivatalosan a Malév lett. 1996-ban nevet kapott a sporttelep, a névadó a magyar légitársaság korábbi gazdasági vezérigazgató-helyettese, Vilmos Endre lett. A sportcentrum 2008 januárjától a XVIII. kerületi önkormányzat tulajdonában áll.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának szomszédságában kapott helyet az Aeropark repülőgépmúzeum, ahol megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő a Tu–154-esen át a manapság is aktív L–410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.

A múzeum területén fellelhető Il–18-as repülőgép különlegességgel is szolgál, ugyanis a XVIII. kerületi Tomory Lajos Múzeum és az Aeroparkot üzemeltető Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (LKK) együttműködésének köszönhetően az utastere repüléstörténeti kiállításnak ad otthont.

Maga az Il–18-as (1960–1989) típus is fontos repüléstörténeti esemény részese volt: ez az első magyar, Egyenlítőt átrepülő, polgári utasszállító gép (a magyar miniszterelnök, Kállai Gyula vezette kormánydelegáció afrikai, közel-keleti és indiai útján, 1966. február 11-én). A repülőgéptestben látható kiállítás létrehozóinak, a Tomory Lajos Múzeum munkatársainak sok nehézséggel kellett megbirkózniuk. A gép a közlekedési múzeum műtárgya, és az íves géptestben sokféle szabálynak kellett eleget tenni. A bemutatott anyag több részre osztható: a repülőtér és a Malév vázlatos története, a repülés és a XVIII. kerület kapcsolata tablósorozaton keresztül ismerhető meg. Különféle, kisebb-nagyobb utazási kellékek mellett megidéződnek az Il–18-ason dolgozók mindennapjai: a fedélzeti mérnök, a csirkét pakoló rakodómunkás és az utasokat éppen kiszolgáló utaskísérő kisasszony, sokféle egykor használt tárggyal és dokumentummal, a Malév-repülőgépek és a Ferihegyi repülőtéren használatos járművek makettjeivel.

A kiállítók megemlékeznek Rácz Elemérről (1908–1999), a repüléstudomány itthon és nemzetközileg is elismert műegyetemi professzorának munkásságáról is. A professzor szakmai tevékenységének fő területe a repülés mechanikája, repülőgép-tervezés, stabilitás, teljesítményszámítás, hangrobbanás, repülőgép-szerkezetek fárasztási módszerei, aeroelasztikus jelenségek, műszaki lengéstan volt. Elméleti tudását gyakorlati téren, szakértőként hasznosította többek között a Malév, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium és az MTA felkérésére.

Az Aeroparkban kapott helyet az az An–2-es repülőgép is, amely hosszú ideig meghatározta az utcaképet a kerület egyik bevásárlóközpontjánál, az Üllői út–Cziffra György utca sarkán lévő gyorsétterem mellett, az utóbbi bezárásáig. A gépmadarat felújították, és most a 30 évvel ezelőtti Malév-színekben pompázik. A kétfedeles repülőgép különböző közösségi programokra kibérelhető.

Az LKK és a múzeum együttműködésével, Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzata támogatásával a XVIII. kerületiek kedvezményesen látogathatják az emlékparkot. Az An–2-t pedig ingyenesen igénybe vehetik akár gyermekük születésnapi ünnepségére is. De újra találkozhatunk repülőgéppel a kerület szívében: miután a helyi lakosok hiányolták a már megszokott gépmadarat, az önkormányzat 2014-től egy kisebb sportrepülőt, majd 2016-tól egy másik An–2-t állított ki a felújítást követően, a Bókay-kertben.

Az An–2 a második világháború után legnagyobb számban gyártott egymotoros, kétfedelű repülőgép. Szinte az egész világon elterjedt ez a közkedvelt, könnyű szállítórepülőgép, amelyet legtöbben csak Ancsának becéztek. A típust több ezer példányban, mintegy 17-18 változatban gyártották, közel 30 különféle feladatra.

A jövő is új lehetőségeket ígér: a tervek szerint a magyar kormány, a Közlekedési Múzeum és a XVIII. kerületi önkormányzat együttműködésével a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálja különleges helyszínné válhat. Területén a légiiparhoz, a repüléshez kapcsolódó gazdag kínálatú, interaktív múzeum és élményközpont kaphat helyet, ahol a múzeumlátogatást stílusosan sétarepüléssel is össze lehet majd kötni.