Szellemi örökség

Írta:  Fülep Erzsébet 2016.08.10.

A Népstadion, a Ferihegyi repülőtér és más jelentős épületek tervezőjének, ifjabb Dávid Károlynak nyílt emlékkiállítása a nyár elején Pestszentlőrinc új kiállítóhelyén, a Kossuth téri pavilongalériában. Ekkor adták át a XVIII. kerületi Építészeti-műszaki Tervtanács díjait is.

 

A Dávid család már két generáció óta jó nevű építési vállalkozást tartott fenn Dávid János és fiai néven, amikor ifjabb Dávid Károly (1903–1973) maga is bekapcsolódott a cég munkájába. 1922-től 1931-ig a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult, ezután másfél évig külföldön tanulmányozta Olaszország, Hollandia, Németország, Belgium és Franciaország történeti és kortárs építészetét. A legtöbb időt francia földön töltötte, kilenc hónapig dolgozott a világ egyik leghíresebb építésze, Le Corbusier műtermében.

Magyarországra való visszatérése után felvette a kapcsolatot a modern építészet hazai képviselőivel, és belépett a CIAM-ba, a modern építészet nemzetközi szervezetébe. Ekkor kezdte meg önálló tervezési gyakorlatát, és irodát nyitott. Ifjabb Dávid Károly tervezte többek között a Budapesti Nemzetközi Vásár dinamikus megjelenésű főkapuját, a MOM Kulturális Központot, a Népstadiont, amiért 1954-ben Kossuth-díjat kapott, valamint a XVIII. kerületben található Ferihegyi repülőtér utasforgalmi épületét (a mai 1-es terminál).

A Magyar Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium 1939 szeptemberében írt ki pályázatot a Ferihegy-puszta és Szemeretelep közötti területen létesítendő repülőtér forgalmi épületének megtervezésére. A beérkezett 21 pályaterv közül Dávid Károly pályázata nyerte el az első díjat.

A terv formai különlegességeként a vasbeton szerkezetű téglaépület alaprajza egy óriási repülőgép felülnézeti képe volt. A gép törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a város felőli homlokzat, szárnyai pedig a felszállómező felé néző emeletes épületrészek voltak. A szimmetrikus épülettömb kifutópályára néző frontjára kilátóteraszt és terméskő borítású oszlopokon álló két irányítótornyot tervezett az építész, ezek mintázták a képzeletbeli repülőgép motorjait. Dávid Károlyt kettős cél vezette: egyfelől a monumentalitás, a reprezentáció, amire az érkező utas igényt tart, másfelől a megnyugvás, amire a szorongó elutazónak van szüksége.

Az építési munkálatok 1942 tavaszán kezdődtek el, azonban 1944 áprilisában súlyos támadás érte a repülőteret, amelynek nagy része megsemmisült. 1947-ben eldőlt, hogy Ferihegyet újjáépítik a hároméves terv keretében, s 1950. május 7-én adták át a polgári repülés céljára.

A hetvenes években az utasforgalmi csarnok két oldalán végzett bővítés nagymértékben megváltoztatta az épület megjelenését. A közelmúltban lezajlott műemléki rekonstrukció – az utólagos hozzátoldások jelentős részének elbontásával – az épületet, hozzá illő kiegészítésekkel, eredeti pompájában állította vissza.

A tervek szerint az állam, illetve a kulturális tárca, valamint az Aeropark múzeum és a XVIII. kerületi önkormányzat együttműködésével a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálja különleges helyszínné válhat. Területén a légiiparhoz, a repüléshez kapcsolódó, gazdag kínálatú, interaktív múzeum és élményközpont kaphat helyet, ahol a múzeumlátogatást sétarepüléssel is össze lehet majd kötni.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata a kerület ikonikus épületének tervezőjéről nevezte el településfejlesztési dokumentumát, amelynek két része a hosszú távú településfejlesztési koncepció (TK) és a középtávú integrált településfejlesztési stratégia (ITS). A repülőtér, a repülőtéri régió mind gazdasági, mind épített környezeti szempontból fontos szerepet kapott a TK-ban és az ITS-ben egyaránt.

Ughy Attila, a XVIII. kerület polgármestere elmondta, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre integrált településfejlesztési stratégiája a százezer lakosnál nagyobb települések kategóriájában az első díjat nyerte el. A legátgondoltabb és összes szegmensében a legkorszerűbb településfejlesztési stratégiának választották a Belügyminisztérium szakmai bírálói. Az elismerés azonban nemcsak a tervezők kizárólagos érdeme, hiszen a TK és az ITS elkészítésében aktívan vettek részt az önkormányzat tagjai, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményeinek dolgozói, valamint a kerület lakói is, tehát igazi csapatmunkában készült. A dokumentumok jelentőségét ez is adja, de az is, hogy minden jövőbeni fejlesztés, tervkészítés alapjául szolgálnak.

„Az új, 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban a települések csak olyan típusú pályázatot nyújthatnak be brüsszeli, illetve magyarországi források igénylésére, amelyek szerepelnek célként a település ITS-ében. Ez nem egy olyan településfejlesztési stratégia, amelyet kötetbe szedünk és beteszünk a szekrénybe, s amikor illusztris vendégek érkeznek, akkor lefújjuk róla a port, és megmutatjuk, hogy ilyen is létezik a kerületben, hanem naponta forgatjuk. E nélkül a stratégia nélkül működésképtelen lenne a település. Szinte bibliája a városfejlesztésnek, a településfejlesztőknek. A Dávid Károly Terv azokat az elemeket tartalmazza, amelyeket az elkövetkező időszakban tervezni, fejleszteni szeretnénk. Idetartozik a kertvárosi lakosság igényeinek kielégítése, a kertvárosi hangulat javítása, a csapadékvíz-elvezetés, az aszfaltozás, az összes közmű százszázalékos kiépítése. S ezzel párhuzamosan olyan, a légiiparhoz kapcsolódó okos munkahelyek megjelenése, amelyek nélkül elég nehéz volna a későbbiekben bármilyen gazdasági fejlődést elérni a kerületben. Fontos eleme a Dávid Károly Tervnek a lakótelepi életkörülmények javítása, az energiaracionalizálás is, ugyanis a lakosság mintegy 30 százaléka lakótelepen él” – fejtette ki a polgármester.

A XVIII. kerület fejlesztési céljai között szerepel, hogy elősegítse a kiváló építészeti minőséget képviselő, a városképet javító épületek megjelenését. Ezért a helyi önkormányzat 2014-től díjazza az adott évben benyújtott tervek közül a legjobbakat. Ifj. Dávid Károly emlékkiállításának megnyitása után Ughy Attila mellett Mártonffy Miklós, a főváros és Jankovits Vera, Pestszentlőrinc-Pestszentimre főépítésze adta át a XVIII. kerületi Építészeti-műszaki Tervtanács díjait a 2015. évi településképi értékelésen legjobban szereplő tervek alkotóinak.

„Nem mindegy, hogy milyen épületállományt hagyunk örökül az utódainkra – hangsúlyozta Mártonffy Miklós. – Hogy jól használható, gazdaságos, a szemnek is kellemes, szép épületeket, tereket örökítünk rájuk, vagy ellenkezőleg: gondokat és terheket.”

Ebben az évben az első díjat Czentner Imre és Tóth-Farkas Barnabás kapta a Halomegyházi útra tervezett háromlakásos épület, a második díjat Dobos Botond öt darab kétlakásos épület, a harmadik díjat Tima Zoltán Ybl-díjas tervező a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B termináljához kapcsolódó, a repülőtér kapacitását bővítő móló, a negyedik díjat Krizsán András Ybl-díjas, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a pestszentimrei evangélikus templom, az ötödik díjat pedig Levente Éva kapta egy- és kétlakásos lakóépületek megtervezéséért.

Az emlékkiállítás
Az épületeken túl számos köztéri szobor építészeti kialakítását is megtervezte ifj. Dávid Károly, akinek kimagasló munkásságát 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjjal ismerték el. Érdemes megnézni a terveiből a Tomory Lajos Múzeum és a HAP Galéria által szervezett emlékkiállítást, amely szeptember 30-ig látható Pestszentlőrincen, a Kossuth téri pavilongalériában.