A XVIII. kerületi Önkormányzat 2021-ben is meghirdeti a „Házi Esővízgyűjtés” elnevezésű pályázatát!
Napjainkra világossá vált, hogy a klímaváltozás egy elkerülhetetlen globális folyamat, melyhez lokálisan nemcsak alkalmazkodnunk kell, hanem lehetőségeink szerint hatékonyan tenni is a további változások megelőzéséért.
A légszennyezés ismert környezet-egészségügyi veszély. Tudjuk, hogy mit látunk, amikor barna köd telepszik a városra, kipufogógáz gomolyog elő az előttünk haladó autóból, vagy füstoszlop emelkedik ki a szomszéd kéményéből. Van olyan légszennyezés, mely nem látható, de szúrós szaga figyelmeztet.
Mit jelent a légszennyezés?
A légkör természetes jellemzőit vegyi vagy biológiai anyagok is megváltoztathatják.
A fő közegészségügyi szennyező anyagok közé tartoznak a szálló por (PM), a szén-monoxid (CO), az ózon (O3), a nitrogén-dioxid (NO2) és a kén-dioxid (SO2). A XVIII. kerületben ezek koncentrációját méri az Országos Meteorológiai Szolgálat Gilice téri állomása, az óránként frissülő adatok itt érhetőek el:
https://legszennyezettseg.met.hu/levegominoseg
Emellett szintén aggodalomra ad okot, ha magas az üvegházhatású gázok koncentrációja, mert ezek a Föld éghajlatváltozását és az ökoszisztémáját befolyásolják: szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O) és az úgynevezett F-gázok.
Mi okozza?
A levegőszennyezést okozhatják emberi tevékenységből és a természet folyamataiból származó veszélyes anyagok is.
Az emberi eredetű légszennyezés elsődleges forrásai
A természet is bocsát ki a levegőbe veszélyes anyagokat: erdőtüzek füstjét, amelyeket gyakran emberek okoznak; vulkánkitörésekből származó hamu és gázok; és olyan gázok, például a metán, amelyek a talajban bomló szerves anyagokból szabadulnak fel.
Ózon akkor jön létre, amikor a kibocsátott szennyező anyagok kémiai reakcióba lépnek egymással, a napfény jelenlétében. Ez okozza a nyári szmogot
A szálló por (PM) olyan vegyi anyagokból áll, mint a szulfátok, nitrátok, szén vagy ásványi porok. Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkezik, így jellemzően ez a téli szmog okozója.
Az illékony szerves vegyületeket (VOC) festékek, tisztítószerek, ragasztók, növényvédő szerek bocsátanak ki. Ezek leginkább beltérben veszélyesek. A benzin és a földgáz égésekor is ilyenek szabadulnak fel.
Mi a hatása?
A szennyezett levegő rövid és hosszú távon káros az emberi egészségre, különösen veszélyeztetettek az idősek és a gyermekek. A kültéri levegőszennyezés az egyik fő halálok világszerte, számos betegség köthető hozzá: szívbetegség, agyvérzés, krónikus tüdőbetegség, tüdőrák és akut légúti fertőzések. A finom szálló por (PM 2,5) egy részhalmaza 30-szor vékonyabb, mint egy emberi haj. Mélyen belélegezzük a tüdőszövetbe, és súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
Figyeljünk oda a szmoghelyzettel kapcsolatos tájékoztatásra!
Mit tehetünk ellene?
Magyarország adottsága a kárpát-medencei fekvés, így a szél rossz levegőt kisöprő hatására csak időszakosan számíthatunk, nekünk kell hát cselekedni. Hogyan csökkenthető a légszennyezés?
A politikai intézkedések és beruházások elősegíthetik a fenntartható földhasználatot, a tisztább energiatermelést és ipart, valamint a jobb települési hulladékkezelést.
A lakosság pedig törekedhet
Ha a természet regenerálódó erejét is segítségül hívjuk, azzal már aktívan is teszünk. Ha fát ültetünk, a kertünket sövénnyel védjük, a házunkat felfuttatott növényekkel, esetleg zöldtetővel árnyékoljuk, egyúttal a levegőben lévő szennyeződéseket is kiszűrjük a növényzet levelei segítségével. Mindenkit arra biztatunk, hogy minél több zöld felületet hozzon létre, akár az udvarán, akár csak az erkélyén, ezzel tisztítva a kerület levegőjét.
Illusztrációk forrása: Pixabay
Elérhetőek a népszerű Klíma Kupa verseny kreatív kihívásai, hogy minden korosztály játszva tanulhasson a klímavédelemről.
Az Upsurge projekt a természet által ihletett és támogatott megoldásokat kutatja (Nature Based Solutions = NBS). A természet folyamatait viszi be a városokba, annak erejét használja ki a levegő és a talaj állapotának javítására, így segítve az emberi jólét és a biológiai sokféleség visszaállítását.
Miért fontos visszahozni a természetet a városokba?
Városaink lakosságszámot és területet tekintve gyorsan növekszenek.
Ma az európai polgárok 70%-a városokban él, ez a szám 2050-re várhatóan 80%-ra fog növekedni. Más szóval, mindössze 30 év múlva 36 millió új városi polgárnak lesz szüksége lakhatásra, foglalkoztatásra és gondozásra.
Ugyanakkor a ma tapasztalható fenntarthatatlan ütemű urbanizáció veszélyezteti a biológiai sokféleséget és a természetes ökoszisztémákat, valamint az emberi egészséget is.
A városi területek alapvető szerepet játszanak az üvegházhatású gázok kibocsátásában, így annak csökkentésében is Európában és szerte a világon.
Becslések szerint a városok a Föld földterületének 3%-át foglalják el, de a világ energiaszükségletének és CO2-kibocsátásának közel a 70%-áért felelősek.
A városok nagy karbonlábnyoma a levegő minőségét is befolyásolja, és egyre nagyobb aggodalmat vet fel a lakosok egészségével és jólétével kapcsolatban.
A természetalapú megoldások hatékony, hosszú távú és költséghatékony intézkedéseket biztosíthatnak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, lehetőséget az aktív és egészséges életmódra, továbbá növelhetik az önellátást és biztosíthatják a talaj regenerálódását.
Hogyan valósul meg a XVIII. kerületben az Upsurge projekt?
Kerületünk sikeresen pályázott az Európai Unió Horizont 2020-as programjára a klímaadaptív kertek ötletével, így – 4 másik európai város mellett – megvalósítási helyszínként vesz részt az Upsurge projektben.
A kerület jellemzői és kihívásai
A XVIII. kerület egy kertvárosias kerület sok zöld felülettel, kertekkel, parkokkal, utcafákkal. De
Ezt a két problémát egyszerre orvosolhatják a természetalapú megoldások. Például egy növényekkel beültetett szikkasztó árok (~esőkert) ideiglenesen be tudja fogadni a hirtelen lezúduló csapadékot, így az értékes esővíz, ahelyett hogy az utcán hömpölyögne, majd egy csatornán keresztül elhagyná a kerületet, helyben tud elszikkadni. A szikkadás folyamatát nagyban segítik a növények gyökerei és levelei, előbbi azzal, hogy nem hagyja a talajt összetömörödni, utóbbi pedig a párologtatás révén, egyúttal hűtve a környezetet, tisztítva a levegőt, tompítva a forgalom zaját. Sőt még mutatósak és szépek is lehetnek a növényekkel beültetett szikkasztók.
Természet alapú megoldások a kerületben
2023-ban megkezdjük a projektben vállalt esőkertek, fás árkok, kavicsgyepes parkoló és zöld fal kivitelezését. Ezek olyan tájképi helyszínek, amelyek csökkentik az át nem eresztő városi területekről, például a tetőről, felhajtóról, úttestről és járdáról származó esővíz mennyiségét és szennyezőanyag-terhelését. A növényállományra és speciálisan rétegzett talajra támaszkodnak, hogy helyben tartsák és szivárogtassák el a csapadékvizet, miközben kiszűrik belőle a szennyeződéseket.
Az Upsurge projekt nemzetközi honlapja itt érhető el: https://www.upsurge-project.eu/
Találkozzunk a Bókay-kerti napok keretében, a Nagyi Főztje fesztiválon 2019. szeptember 7-én!
Találkozzunk a IX. Sportízelítőn 2019. szeptember 21-én!
Az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. felhívást tett közzé, melynek keretében elektromos személygépkocsik beszerzését támogatják.
Fontos mérföldkőhöz érkezett a KLÍMABARÁT18 programunk: április 22-én elfogadásra került a kerület klímastratégiája.
„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”
