Az elmúlás, a végső búcsú fájdalmas gondolatával szembesültünk, amikor a tanév elején kaptuk a szomorú hírt, hogy Molnár Istvánné – Erzsike, 87. életévében, 2015. július 27-én végleg távozott körünkből.
A pedagógus pályán töltött 40 éve igazán színes és tartalmas volt.
Pedagógus hivatását 1948-ban Jászfényszarun tanítóként kezdte, majd Jászárokszálláson, Besenyszögön töltött néhány év elteltével 1961-ben került a Kassa utcai Általános Iskolába. Az itt töltött tizenöt év alatt matematikát, fizikát tanított, volt munkaközösség-vezető, tehát élte a csöndes, de tartalmas pedagógus pálya mindennapjait.
Az élet és a sors úgy hozta, hogy 1976 és 1984 között az akkori Engels utcai Általános Iskolába (ma Gulner Gyula Általános Iskola) helyezték át, ahol igazgatóként tevékenykedett. Csöndes, de határozott vezetői személyisége, matematika tanári tevékenysége a mai napig él tanítványai, kollégái emlékezetében. 1983-ban munkája elismeréseként a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló munkáért kitüntetését kapta.
1984-es nyugdíjba vonulása után további négy évet dolgozott a Kandó téri Általános Iskolában, majd élete további részében családjának élt.
Az utóbbi években a napi kapcsolat természetesen meglazult, de mindig tudtunk egymásról, és nagyon jól estek bátorító, elismerő szavai, amikor az iskolai változásokról beszélgettünk. 2008-ban együtt örültünk a Gyémánt Diploma átadásán.
Vidám, közvetlen stílusával sok örömteli percet szerzett számunkra.
Tanítványaid, kollégáid nevében ígérem: emlékedet megőrizzük!