– Megújul a tér. Most még minden szanaszét van, mi is kíváncsian várjuk a „győztes” végeredményt. De azért ne higgye, hogy megállt az élet. Lehet parkolni, és a templomot sem zártuk be. A falain kívül pedig, láthatja, a szokásos nyári felújítás kezdődött el. A templom körül a vízelvezetést szeretnénk megoldani, hogy ne ázzon be az altemplom. Mindezt úgy végezzük, hogy a nyári táborainkat ne zavarja.
Szünet nélkül
– Ezek szerint, akárcsak tavaly, az idén is csúcsforgalom lesz „táborozásügyben”…
– Igyekszünk, mert megtapasztaltuk, hogy örömöt tudunk szerezni az érkezőknek. Miért ne csinálnánk ezt így az idén is? A most elkezdődött nyári szünet első hetében az ovisokat vártuk, utána az iskolások jönnek a napközis táborba.
– Nézzük, mi lesz még…
– Újdonság a német nyelvi tábor, ahol három anyanyelvi tanárunk is lesz. A megszokott módon megtartjuk az angol tábort, ahova tizenhat brit, illetve amerikai vendéget is várunk. Tavaly kitűnően érezték magukat, rajtunk is múlik, hogy az idén is hasonlóan kellemes élményekkel utazzanak haza. Az ifjúsággal, a „legöregebb fiatalokkal” pedig augusztusban Szokolyára megyünk.
A torony és az orgona
– Tudom, nem lesznek bezárva a gyerekek a templom épületébe, de felvetődhet a kérdés: mit lehet csinálni velük itt egy héten át?
– Nem is hiszi el, mennyi mindent… Jöjjön el, meglátja, mennyire szeretik az udvart, a kutyát, a nyuszit – mert mindkettő van –, az ugrálót, a játékokat meg egyáltalán a nagy szabad teret. Mivel keresztény gyerekekről van szó, áhítattal kezdődik a nap, utána tízóraizunk, s jönnek a csoportos foglalkozások. Ebéd után kézművesség, sorversenyek, majd az uzsonna után templomi énekléssel zárjuk a napot. Elméletileg 16 óráig tart a tábor, de vannak, akik szeretnek, szeretnének tovább maradni. Maradhatnak is. Maga a templom is különleges a számukra. Fel lehet menni a toronyba, vagy éppen ki lehet próbálni az orgonát… De nem csak ettől más itt egy táborozás. A templomban mégiscsak összeér az ég a földdel… Itt az ideges, mindig rohanó felnőtt sem fogja lekiabálni a gyereket, mert látja, magától értetődő a szeretet.
Hawaii vagy önkéntesség?
– A szeretet mellett a nyelvtanulás is ilyen fontos a közösségnek?
– Senki nem gondolhatja, hogy egy hét alatt megtanul a gyermeke egy nyelvet, még alapfokon sem. A cél nem lehet más, mint hogy visszakapják a gyerekek a nyelvtanulás értelmét, örömét, ízét. De ez is csak járulékos haszon, mert a legnagyobb érték az, hogy a külföldiek, akik vállalják az utazást, önkéntesként, önkéntesnek jönnek. A szomszédjaik Hawaiira mennek, ők meg a Jézusról szóló örömhírt szeretnék megosztani velünk. A jövőt igyekszünk építeni ezekkel a táborokkal, mert nem a bezárkózó keresztyénségé a jövő, hanem az olyané, amelyik érti más kultúrák imádságát.
Biztos pontok kellenek
– A tavalyi tapasztalatok alapján van igény az ilyen táborozásra…
– Nem is kicsi. Olyannyira, hogy volt, aki azt kérte, hogy neki az adott időpont nem alkalmas, de másik héten hadd hozhassa a gyermekét. S milyen érdekes: amennyi gyereket el tudunk helyezni, általában annyi szokott jelentkezni. Ezt „odafönt” intézik… Érezzük, nyaranta még jobban, hogy manapság a sokféleségben, a rohanásban szüksége van a családoknak biztos pontokra. Ilyen pont a mi Istenünk, akit a gyülekezet képvisel e világban.
