– Gondoljunk néhány krisztusi személy nevére: Martin Luther King, Teréz anya, Albert Schweitzer, Billy Graham, Böjte Csaba, Assisi Szent Ferenc vagy Myrai Szent Miklós, aki a Mikulás-hagyomány elindítója. Sokak számára ismerős például Morus Tamás vagy a ma élő, közismert és köztiszteletben álló olimpiai bajnok öttusázó, Balczó András neve is. E személyek már az életükben „márkát”, vagy ha úgy tetszik, „brandet” jelentettek, illetve jelentenek. A márkájuk, a jó hírük nem kopott meg. A mű, amin és ahogyan dolgoztak, márkává lett. Ez az ő személyes elismertségük egyik alapja.
Valós visszajelzések
– Ez vitathatatlan, az azonban kérdéses lehet, hogy az ilyen modern fogalmak miként kapcsolódnak a felsorolt kiválóságokhoz.
– E fogalmak használatakor megzavarhat bennünket, hogy a brand és a brandépítés alatt csak emberi marketingeszközöket értünk, és hívő emberként ösztönösen tartózkodunk attól, hogy Isten országát magunkban vagy körülöttünk úgynevezett világi eszközökkel építsük.
– Ehhez automatikusan kapcsolódik a felvetés, hogy fontos bibliai elveket kell szem előtt tartani.
– Igen, és nem is egyet. A márkát a kívülállók rangsorolják a szolgálatunk hasznossága, fontossága alapján. Az építkezéskor nem az lebeg a szemünk előtt, hogy önmagunkért figyeljenek fel ránk, s így kedveljenek meg bennünket. Hanem azért, mert személyes vagy közösségi művünk, amelyet mindig az embertársaink szolgálata vezérel, érzékelhetően és valóságosan szolgálatára van mindenkinek. Tapasztalják meg, hogy hasznosak vagyunk számukra. A márkánkat tehát ők építik. Tőlük, a hívő emberektől érkezik a visszajelzés, hogy valódi a szolgálatunk, és nem csupán a gyülekezet gondolja annak. Bibliai elv továbbá az is, hogy Istennel való munkánk közös, s hogy úgy mondjam, közös a felelősség is. Valljuk, hogy minden igaz mű Isten műve, de a megvalósítás mindkettőnkké, ahhoz már kell az ember is.
Butítás és egoizmus nélkül
– Mi a harmadik bibliai tétel?
– Csak az önzetlen szolgálat lehet a kizárólagos hajtóerő.
– Ez miként kapcsolódik a médiakonferencia tematikájához? Azért kérdem, mert első hallásra messze álló témák és fogalmak…
| Ők is ott lesznek A tervek szerint Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Surányi-Szebedinszki B. Szandra, a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs irodájának vezetője, Sonkoly Tamás brandmenedzser, Bócsa Barnabás, a Baja Marketing Kft. ügyvezető igazgatója, Zentai László médiareferens, Ódor Katalin, a Pestszentimrei Közösségi Ház igazgatója szólal fel a konferencián. |
– A marketing és a kommunikáció által felfedezett eszközök használatakor az etikai megfontolás elsődleges tárgya nem a hatékony eszközök etikus és nem etikus szelektálása, hanem a helyes szándékok, motivációk és célok alapján való használatuk. A krisztusi „brandnek” nem lehet alapja az egoizmus, a presztízshajszolás, miként a butítás és a médiamegjelenés kergetése sem.
Bármit tehetünk…
– Mégis egy sajtótermék hasábjain lesznek olvashatók ezek a gondolatok…
– Egyes-egyedül az önzetlen szolgálat a kizárólagos hajtóereje ennek. Az a vágy, hogy szebbé tegyük Isten földi világát – hátsó szándék nélkül. Értelmes túlzással: bármit tehetünk, bárhol megjelenhetünk, ha az a krisztusi mű megvalósulását szolgálja.
– Igaz, ezt érintettük ebben az interjúban, de hadd kérdezzem meg: mi a baptisták végső célja ezzel a címében mai szavakat hordozó konferenciával?
– Szeretnénk, ha ez a színvonalas előadásokat magába foglaló nap hozzájárulna ahhoz, hogy a résztvevők és rajtuk keresztül az egyházunk a marketing használta eszközöket helyes céllal és megfelelő szakmai felkészültséggel venné birtokba. Vagyis hogy a jó hírünket keltsük az egyházon kívüliek körében is.
