A hat-hét éves gyermekek szülei össze¬¬szorult szív¬vel néznek egymásra és kérde¬zik: Engedjük a csemeténket iskolába? Bírni fogja az iskolát? Meg tud-e felelni fizikailag, lelkileg, érzelmileg, vagy akár intellektuálisan azoknak az elvárásoknak, helyzeteknek, amelyeket az iskola szinte az első pillanattól támaszt vele szemben? A kérdés jogos és nem egy¬szerű a válasz.
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye „Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?” (Gyurkovics Tibor) címmel fórumot tartott a Lőrinci Nagykönyvtárában az iskolaérettséggel kapcsolatosan a szülőknek, szakembereknek. Ennek az volt az apropója, hogy áprilisban lesznek az általános iskolai beiratkozások, ezért azoknak a gyerekeknek az iskolaérettségi vizsgálatát végzik a szakemberek, akiknél az iskolaérettség meg¬ítélésében az óvoda vagy a szülő részéről felmerülhetett az a kérdés, hogy alkalmas-e a gyermek arra, hogy ősszel iskolába menjen.

Artai Monika tanácsadó szakpszichológus arról beszélt, hogy az iskolaérettség a gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magába. A gyermeknek testileg, pszichés és szociális szempontból egyaránt alkalmasnak kell lennie az iskolai élet megkezdésére. Ennek vannak biológiai, pszichés és szociális jellemzői. A pszichológus ismertette, hogy milyen problémák esetén van szükség a szakemberek segítségére.
Belina Katalin konduktor (Nyúlcipő Alapítvány), rehabilitációs szakember a mozgásfejlettség kritériumait taglalta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha kisbaba korban kimarad a gurulás, a kúszás vagy a mászás, vagy esetleg a sorrendek felcserélődnek, akkor annak a későbbiekben – óvodás illetve iskolás, korban – lesznek káros következményei. A konduktor elmondta, hogy figyelmeztető jel lehet, ha a gyermek ügyetlen, gyakran elesik, bátortalanul mozog a játszótéren, öt évesen még nem tanult meg kerékpározni, túlságosan „pörög”.
Karayné Pavalacs Zsuzsa logopédus arról beszélt, hogy az iskolaérett gyermek jól ragozva, a nyelvtan szabályait betartva, megfelelően ki tudja fejezni magát. A logopédus hangsúlyozta, hogy ne engedjék a szülők, hogy sok időt töltsön a gyerek a televízió előtt, mert nagyon káros a beszédfejlődésére, mert készen kapja az információkat, és elszokik attól, hogy összefüggően meséljen, kérdésekre választ adjon.
Juglné Vilhelm Tünde, a Lőrinci Nagykönyvtár igazgatója köszöntötte a fórum résztvevőit, majd Kőszegi János, az oktatás, közművelődési, sport és ifjúsági bizottság elnöke az iskolaérettséggel kapcsolatban a volt pedagógusi és szülői tapasztalatairól beszélt. A fórum végén a szülői kérdések tükrözték a téma sokszínűségét. Az iskolaérettséghez kapcsolódó könyveket a könyvtárosok kikészítették az érdeklődőknek.