Lévai István Zoltán alpolgármester nyitotta meg a pestszentimrei börzét, Gyöngyszem Óvoda Tarka-barka tagóvodájának apróságai műsorral működtek közre.
A börze nem hagyományos értelemben vett vásár volt, mert itt nem lehetett vásárolni, „csak” nézelődni, és a különböző programokon részt venni.
Nagy volt az érdeklődés a kézművesfoglalkozás iránt, amelyet a pestszentimrei óvónők tartottak. A gyerekek nagy szorgalommal készítették a szebbnél szebb karácsonyi ajándékokat családjuknak és barátaiknak.
– A pestszentimrei óvodásoknak és az általános iskola alsó tagozatos kisdiákjainak korábban több korcsoportban hirdettünk meg rajzversenyt – mondta Pándy Tamás, a Széky Társaság elnöke. – Az adventi börzén adtuk át a legszebb rajzok készítőjének az ajándékot és az elismerő oklevelet. Az alkotásokat Magyarné Teliska Gyöngyi művésztanár, a Szenczi Molnár Albert Iskola igazgatója zsűrizte.
Sokan neveztek be a pingpong-bajnokságra, hogy összemérjék egymással az ügyességüket, a legfiatalabbaknak pedig a Mesemondó Tündüs Manó Bábszínház adott műsort az egyik tanteremben.
A felnőttek sem maradtak program nélkül. Az aulában az asztaloknál Ki mit gyűjt? kiállítás keretében tekinthették meg az érdeklődők a pestszentimreiek féltve őrzött kincseit. Mayer Lajos, a Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság alelnöke a családja birtokában lévő, igazi kuriózumnak számámító 1850. augusztus 25-i Magyar Hírlapot hozott el a börzére.
A szomszédos asztalnál Seres Zsigmond mutatta be autómodell-gyűjteményének egy részét. A gyűjtőszenvedélye hat éves korában kezdődött azzal, hogy édesapjától azokkal a szavakkal kapta meg az első „bogárhatú” autómodellt, hogy „ez a világ legjobb autója”. Azóta több mint ötszáz miniautója van, amelyből a legkisebb egy centiméteres. A kiállításra főként „bogarakat” hozott, az eredeti gyártási éve szerint sorba rakva. A gyűjtő fia, Dávid pedig aprólékosan kidolgozott maketteket állított ki. Elkészítette többek között a pestszentimrei római katolikus templomnak, a Soroksári Botanikus Kert főépületének, és egy adácsi parasztháznak a kicsinyített mását.
Egy másik asztalnál hímzett falvédőt, 1918 előtti családi fotóalbumot, régi bankjegyeket, többek között tízmillió és egymilliárd milpengőt, valamint képeslapot fedezhettünk fel Csikós Rózsi, Karády Katalin, Páger Antal, Perényi László, Sárdy János színészek portréjával…
Bucsi Imréné férje nagyapjának borotvakészletét hozta el, amely legalább 150 éves lehet, és az asztalán volt többek között még régi szappan, mángorló, sulykoló, és egy ezer éves Felvidék térképe.
De a mai korszakból láthattunk hűtőmágnes-gyűjteményt, fatörzs-számlapú faliórákat és sok minden mást...
Azonban nemcsak a kiállított tárgyak nézegetése adhatott élményt a börze látogatóinak, hanem megállva egy-egy asztal előtt, beszélgetni lehetett a gyűjtővel, aki a tárgyakhoz kapcsolódóan sok érdekes történetet mesélt. Ezért is mondható el, hogy egy ilyen programnak közösségteremtő ereje is van.
