Az alkalmanként akár 30-40 vagy még több érdeklődőt is megmozgató helytörténeti kirándulásokat Heilauf Zsuzsannával, a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, és Kardos Gábor, a Kerületi Települési Értéktár Bizottság elnöke vezette.
Örökölt üzenet
Kardos Gábor a Bókay-telep önkormányzati képviselőjeként kezdett bele a hely- és kultúrtörténeti sorozat szervezésébe.
- A 2012-es évi Kulturális Örökség Napok hívó gondolatához kapcsolódik minden javaslat és a sok-sok szervező munka, amelyet immár évek óta kerületünk gazdag helytörténeti értékeinek bemutatása, megismertetése érdekében végzünk Heilauf Zsuzsannával – mondta az egykori képviselő. - Mindig kiemelt fontosságúnak tekintettem, hogy kerületünk rendkívül gazdag és színes helytörténeti munkájába bekapcsolódva, kihasználva a képviselői jelenlét adta lehetőségeket is, jó értelemben lobbizzak támogatásért, segítségért, javaslataimmal pedig jellegében új formát adjak a városmarketing tevékenységnek. A séták gazdag anyagát digitális formában is szeretnénk összegezni, hogy az érdeklődők vezetés nélkül is végigjárhassák útjainkat, maguk is saját kutatással bővíthessék ismereteiket.
A séták során nem csak a felkeresett értékek bemutatására, ismertetésére találtak új formát.
- Megszerveztük az épületek belső megtekintését, ha mód volt rá, építészeket is hívtunk. Templomaink, kápolnáink megnyitását is sikerült egyeztetni. A több sétánkon is záró állómásként felkeresett Szent Lőrinc Kápolnában rendszeresen várt minket egy Mayerffy családtag, és a család által egykor adományozott harang hangja fogadott. Sok ismerőst, barátot, fontos tevékenységet végző helyi lakost is felkerestünk lakásában. Meglátogattunk művészcsaládot, írószövetségi alelnököt, és olyan idős emberekkel is sikerült elbeszélgetni, akik még aktív szereplői voltak az egykor nagysikerű és most ismét reneszánszukat élő polgári rendezvényeknek. Történeteiket, életük fontos állomásait ismerhettük meg ezen találkozásokkor.
Változatos útvonalak
A Várostörténeti Séták vezető mondatának a „Legyünk hűek az örökséghez!” gondolatot választotta Kardos Gábor.
| Túlnőve a kerület határain Az évek során a várostörténeti séták híre a XVIII. kerületen túl is elterjedt. A kirándulásokon már nem csak a helyiek vesznek részt. - Nehéz, de szép feladat immár ennyi érdeklődőt a tematikus útvonalon tartani, hangulatban, információban, tájékoztató anyagokban emlékezetes órákat szerezni számukra – mondta Kardos Gábor. – Azt, hogy ez mégis sikerült bizonyítja, hogy egyre többen érkeznek a környező vagy éppen a budai kerületekből. Egyre hatékonyabb és eredményesebb a marketing tevékenységünk. Sok segítséget kapunk a helyi és az országos médiától, de kihasználjuk az internet adta lehetőségeket és ismerőseink, barátaink, a programhoz kapcsolódó intézmények és szervezetek kapcsolatait is. |
- A kirándulásokat úgy szerveztük meg, hogy a Bókay-telepnek, mint kerületünk „helytörténeti alapkövének” értékeit sétaútvonalak mentén mutassuk meg. Később fokozatosan átléptük választókörzetem határát és ellátogattunk a Lónyaytelepre, a Lakatos lakótelepre, a Szent Imre kertvárosba, a Szemeretelepre. Idén tavasszal a 175 éves Bókay Gyermekklinika emlékkonferenciájának kezdő programjaként karitatív céllal kerékpáros rendezvényt szerveztünk a Bókay Klinikától Dél-Pest talán legszebb közparkjáig a Bókay-Kertig. Míg záró programként az idei Urbitális országos programsorozat keretében a „Bókayak nyomában” szerveztünk helytörténeti sétát Budapest belvárosában, ahol Bókay Árpád professzor élt, dolgozott és családot alapított, miközben a Bókay-Kertet a család továbbra is használta, gondozta. A Bókay családdal, mint kerületünk kialakulásában, szerveződésében, gyarapodásában oly fontos helyet betöltő családdal a jelenben is igen jó a kapcsolat. Bókay János professzorral a Bókay-Kert Fejlesztési Terv Előkészítő munkacsoportom által kidolgozott hosszabb távú fejlesztési koncepcióját is sikerült megbeszélni, komoly támogatását megszerezni.
Növekvő létszám
A séták rendszeres résztvevői talán nem is tudják összeszámolni, hogy hány kilométert tettek meg összesen. A csoport létszáma pedig folyamatosan nőtt.
- Egy-egy klasszikus helytörténeti sétára regisztráció mellett 20, esetleg 25 fő jelentkezhet, míg nálunk az évek során fokozatosan közelítettünk a 60 fő felé. Ezt a létszámot az idei Kulturális Örökség Napjai országos rendezvénysorozat keretében értük el, amelyet a „Velünk élő Nagy Háború és a templomok világa” gondolat jegyében szerveztük – tette hozzá Kardos Gábor. – Ezen a túrán ismertettük a Települési Értéktár Bizottság elnökeként megfogalmazott felhívásunkat is, amelyben a világháborúk és kerületünk eltűnt, felszámolt öreg temetői emlékanyagának felkutatására és megmentésére indítottunk el gyűjtő munkát. Az Uzsok téri örmény-magyar katonai emlékmű és az 1912-es londoni olimpián sportlövészetben bajnok Prokopp Sándor házának érintésével jutottunk el a Hargita térre. Itt megtekintettük a Trianoni Fogadalmi keresztet, a közelmúltban felavatott ’56-os emlékművet, amelyek az örök újrakezdés szimbólumai. A Szent Margit plébániatemplom után a Szemeretelepen a Szent István halálának 900. évfordulójára, 1938-ra felépült plébániatemplomot kerestük fel. A Szemeretelepi Református templom megtekintése után a Szűz Mária és Mihály Arkangyal kopt ortodox templom különleges belső terét is megismerhettük.
