Viszonylag ritkán adunk hírt a hazánkban működő kopt egyházról, aminek az lehet az oka, hogy ezt a vallást nagyon kevesen követik hazánkban. A magyar állampolgárságot is felvevő Juszuf Khalil atyát a lánya, Martina segítségével kérdeztük a Pestszentlőrincen lévő gyülekezetről.

Az atya szavaiból az derül ki, hogy a koptok köszönik, megvannak, s egyre jobban „belakják” Lőrincet és a szép templomukat is. „Köszönöm, hogy megkérdezte ezt, mert örömmel mondom el, hogy kiváló otthonra leltünk önöknél, jól vagyunk, s jól érzi magát a családom is. A lányom, Martina például magyar egyetemre jár. Magyarország a második hazánk, amin nem is lehet csodálkozni, hisz már lassan 11 éve élünk itt.”
Juszuf atya nem győzi hangsúlyozni, hogy mennyi kedvességgel és közvetlen emberi gesztussal találkozik naponta, de az sem mellékes számára, számukra, hogy „Budapest nagyon szép, elbűvölő város a Gellért-heggyel, a Dunával és a két partján álló csodás épületekkel. Amikor megkezdtem itt a szolgálatot, egy kicsi félelem volt bennem, hogy miként fogadnak majd, miként fogadják be a koptokat. Nos, a városról is, az emberekről is a legjobbakat tudom mondani. Itthon vagyunk Budapesten.”

Egyre többen

Említettük, hogy Magyarországon alig-alig gyakorolja valaki ezt a leginkább Egyiptomban elterjedt vallást.
„Hála legyen az Istennek, nőtt és folyamatosan nő a számunk, és vannak köztük magyar emberek is, akik rendszeresen eljárnak a templomunkba. Vannak például, akik egyiptomival házasodtak, s így kerültek közel hozzánk. Magyarországon körülbelül hatszázan vagyunk, de nem szabad csak egyiptomiakra gondolni, mert más arab országokból is jönnek keresztények a falaink közé.

Legyen béke!

A legutolsó beszélgetésünk alkalmával is fel kellett vetni politikai kérdést. Azért, mert az élet így diktálta. Akkor is, most is…

Kicsit már tud… Juszuf atyának, bevallása szerint, az első években gondot okozott a magyar nyelv, de mára megbarátkozott vele, s egyre többet meg is ért belőle, tehát nem lehet „őt eladni”. Otthonosan mozog a boltokban a napi bevásárlás közben, és a magyar nyelvű újságok sem jelentenek már leküzdhetetlen akadályt számára.

„Magyarországon nem érezzük, de tudjuk jól, hogy mit élhetnek át keresztény testvéreink és híveink az arab világban. Nagyon sokat imádkozunk értük, s kérem a magyar keresztényeket és az egyházakban szolgálókat, hogy ők is tegyék meg ezt. Szeretném felkérni a magyar politikusokat arra, hogy fogjanak össze, és próbálják megállítani a keresztények elleni atrocitásokat, támadásokat.”