A terebélyes fák alatt asztalokra halmozva az alapanyagok: hús, paprika, hagyma, só. Távolabb halomban pihen a maradék tűzifa. Az iskola kertjében hármas-négyes csoportok hajolnak a bográcsuk fölé.
– Négy szociális szolgálat nappali ellátást igénybe vevő nyugdíjasai állítottak ki csapatokat. Mi, azaz az Életfa, a Somogyi László, a Borostyán és a Gyöngyvirág szociális szolgálat versenyzünk, melyikünk főztjét ítéli legfinomabbnak a zsűri – világosít fel dr. Barnáné Matazsdi Edit intézményvezető.
Mindegyik csapat maga dönthette el, mit főz, s maguk is gondoskodtak az alapanyagokról. Egyre-másra ínycsiklandozó illatot hoz a szél. Odalépek a hozzám legközelebb tüsténkedőkhöz.
– Mi jót főznek? – kérdezem a köszönés után.
– Csülipörit – válaszolja a tűz melletti asztalnál üldögélő Nagy Géza.
– És a másik bográcsban?
Katona János veszi át a szót, aki a szakács keze alá dolgozik:
– Az tarhonya.
– Önök egy összeszokott csapat?
János megrázza a fejét.
– Nem. Van egy főnök, ő főz, mi csak csináljuk, amit mond.
Végre megszólal a „főnök”:
– Saját recept, lapocka és csülök felesben – avat be Szőke István.
– Van valami titka? – kíváncsiskodom.
– Az, hogy jó legyen – hangzik István tömör válasza.
Akik nem főznek, játékos sorversenyekkel tölthetik a délelőttöt. Majd, ahogy magasabbra hág a nap, a sportpályát szegélyező fák árnyékába húzódva következhet a szellemi vetélkedő.
– Egyszerűnek tűnő kérdéseket teszünk föl, de számít a gyorsaság és a pontosság – magyarázza Matazsdi Edit.
A vetélkedők végeztével ebédhez terítenek.
– Ez az első efféle rendezvény, és nagyon remélem, hogy hagyományt teremtünk – fogalmaz Dömötör István, az 1. számú választókörzet fideszes önkormányzati képviselője, akitől azt is megtudom: minden idős embernek ajánlja a gondozási központokat, mert aktív, víg kedélyű közösségek várják a betérőket.
– Havonta egyszer tartok fogadóórát a szépkorúaknak, és mindig jókedvűen jövök el – mondja a képviselő, s már emeli is a Csiperke csapat óriási bográcsát, hogy a zsűri elé vigye.
Amíg az ítészek kóstolnak, mindenkinek osztanak a gulyásból, pörköltből, paprikásból, amelyikből csak kívánják. Bor is kerül az étel mellé. Ughy Attila polgármester egyik kezében vörös-, a másikban fehérbort kínál az asztalok között lépkedve. Közben jut ideje megállni egy-egy mondatra, válaszolni egy-egy kérdésre.
Hogy a Csomó Tamás alpolgármester vezette zsűri végül melyik csapatot ítélte a legjobbnak, azt engedelmükkel megtartom magamnak, ugyanis ez a pompás hangulatú rendezvény éppen azt bizonyította: nem a győzelem, a részvétel a fontos.
