Körösfő falu az azonos nevű község központja Kolozs megyében. Nevét a Sebes-Körös forrásáról kapta, amely a falu végén, a Körös Forrása csárda mögött ered. Írásos dokumentumok 1276-tól léteznek róla.
Az országutat szegélyző, népművészeti tárgyakat kínáló boltok sora egyedülállóvá teszi a települést. Az elénk táruló kép azonban egy „kis kóstoló” abból, ami Körösfőt és környékét jellemzi, hiszen aki bebarangolja a vidéket, rejtett kincsek tárházát fedezheti fel, a helybéliek vendégszeretete pedig felejthetetlenné teszi az itt tartózkodást.

– A családok nagy része népművészeti cikkeket készít. Az asszonyok hímzéssel, varrással, különböző szőttesek készítésével, a férfiak sakkfaragással, titkos dobozok készítésével foglalkoznak. Mivel a hagyományos népi viseletet mi ápoljuk leginkább, olyan is akad, aki ezek elkészítésére vállalkozik – mesélte Péntek László, Körösfő alpolgármestere.

Kézművesség tudománya

A község talaja nem nagyon alkalmas mezőgazdasági tevékenységre, ezért az itt élőknek más megélhetési forrás után kellett nézniük. Régen fuvarozással foglalkoztak, azonban a XIX. század második felében már a vasút túl erős versenytársnak bizonyult. Ezért ismét váltaniuk kellett és fajátékot kezdtek gyártani a gyermekeknek, majd 1880 körül Gyarmathy Zsigmond bánffyhunyadi fafaragó iskolájának köszönhetően a körösfőiek máig is élő és virágzó mesterségre tettek szert.

A településen ékes dobozok, sakktáblák, gyermekeknek fajátékok kerülnek ki ma is az ügyes mesterek keze alól. A kézművesség felvirágzásához Gyarmathyné Hory Etelka is nagymértékben hozzájárult. Magyargyerőmonostoron kezdte meg a varrottas motívumok gyűjtését, majd oktatását. Ez a szép foglalkozás később az egész környéken elterjedt és máig meghatározó tevékenysége a vidék lakosságának. Napjainkban a falu főutcája valóságos bazársorrá alakult át, ahol a turista megtalálja az Erdély-szerte faragott, hímzett, korongozott népművészeti tárgyakat is.

Húsvét előtt

A húsvéti ünnepkörhöz kötődő szokások sokat változtak az idők során. Ma már a felpörgött életritmus egyre jobban egybemossa a hétköznapokat az ünnepekkel. A körösfőiek nagy része a főutcán, a házuk előtti kis boltjukban árulják a termékeiket. A nagyhéten is kipakolják az árut a főút mentén. Sőt a kis boltok nyitva tartanak ünnepek alatt is, mert húsvétkor is sok  turista látogat el a településre. Így fel kell tölteni az árukészletet és készülni kell a vásárlók fogadására. Ezért az árusok kevesebb időt szentelhetnek a húsvéti előkészületekre.
A kisiparosok sakkfigurákat, sakktáblákat és a titkos dobozt is készítenek a boltoknak. A titkos doboz elkészítésének technológiája, akár a sakkfaragásé, apáról fiúra száll. Szinte lehetetlen a doboz elkészítésének az eredetét kinyomozni, a mesterek ezt már nem ismerik.

  Az alpolgármester érdekességként említette, hogy sok névrokona él a településen, mert itt gyakori a Péntek vezetéknév. Így nem csodálkoztam, amikor az egyik fiatal asztalosmester Péntek Ferencként mutatkozott be.
– A titkos doboz elkészítésének technológiája, akár a sakkfaragásé, apáról fiúra száll – mondta a mesterember. – Szinte lehetetlen a doboz elkészítésének az eredetét kinyomozni, a mesterek ezt már nem ismerik. A sógorom dédnagyapja titkos dobozainak nagy sikere volt egy pesti kiállításon, ezért a szomszédok, ismerősök is kedvet kaptak a dobozok gyártásához.

Nagypéntektől szerdáig

Minden iparos nagypéntek este leteszi a vésőt, ott hagyja az esztergapadot és kitakarítja a műhelyét, ezzel is készülve a húsvétra.

Nagypénteken három alkalommal tartanak istentiszteletet a körösfői református templomban. Az első és második istentisztelet között nagyon rövid idő telik el, sokszor haza sem mentek az emberek. A hagyomány része, hogy mindenki fekete ruhában megy ilyenkor a templomba.
Az asszonyok a nagyhét vége felé hozzáfognak a sütéshez-főzéshez. Mindezekhez be kell szerezni a hozzávalókat. A bárányt és a kecskét nagypéntek reggelén a közeli bánffyhunyadi piacon vásárolják meg.  Ilyenkor a nagy a nyüzsgés-forgás a vásárban, mindenki keresi a legjobb portékát. A megvásárolt állatot vagy élve viszik haza, vagy a piacon feldolgoztatják. A bárány-, kecskehúsból sültet készítenek vagy pörköltöt főznek és tyúkhúsleves is szerepel a menüben. Az asszonyok, lányok többféle süteményt sütnek, szinte minden ünnepi asztalra kerül mákos és diós bejgli is.

A református Körösfőn a húsvéti böjt nagypéntekre szorítkozik, ekkor nem esznek húst, tojást és nem fogyasztanak zsírral készült ételt és többnyire halat sem. Kalotaszeg más falvaitól eltérően Körösfőn húsvét harmadnapját, keddet is megünneplik.

Tojásfestés


– Húsvét hétfőjére elkészül a hímes tojás – mondja Eszter, Péntek Ferenc felesége. – Nem kell hozzá más, mint egy darab harisnya, bürök és hagymahéj. A harisnyát feldaraboljuk, ráhelyezzük a bürköt, erre a nyers tojásokat, majd szorosan bekötjük a harisnyába. Egy edénybe vizet teszünk, beletesszük a hagymahéjat és a harisnyába csomagolt tojásokat. Feltesszük főni és még forrón lebontjuk róla a harisnyát, a tojásokat kicsi zsírral megkenjük. De gyakran „gyöngytojással” kínálják a locsolókat a lányok, asszonyok. Ez utóbbi gyöngyfűzéssel, kézimunkával készül. Eszter elárulta, hogy ezúttal az interneten talált leírás alapján nyuszis tojásokat készített.

Riszegvirág húsvétra

A kalotaszegi Riszeg-tetőt április, május hónapban rendkívül illatos virágszőnyeg borítja. A 745 méter magasságú hegy tetején nyílik a helyi nevén – „riszegvirág”, amely védett és a vidék növénytani jelképe, valamint a hegy névadója.

Körösfői református templom A falu református temploma, mely a dombtetőről vigyázza a települést, a régi lebontása után, 1764-ben épült. 1833-ban kibővítették, így nyerte el a mai alakját, mely a magyar népi építészet egyik legszebb formája.

– Az anekdota szerint a legények húsvétkor felöntöttek garatra, és azt mondták a lányoknak, hogy a riszegvirág bódította el őket, nem pedig az ital. Ezért nevezhették el részegvirágnak, tájszólással riszegvirágnak – mesélte az alpolgármester.

Az önkormányzat is készült

A húsvéti ünnepekre a helyi önkormányzat is készült. A főutcát kicsinosították, lecserélték a régi, kopott utcanévtáblákat, virágokat ültettek, új parkolóhelyet alakítottak ki, s még egy utcai illemhelyet is építettek. Ellenőrizték a település tűzoltóautóját is, hogy rendben működik-e.
– Bízom benne, hogy a húsvéti ünnepek békésen telnek el, és nem kell a tűzoltóknak tűzesethez kivonulniuk, csupán a lányok locsolására indítják majd be a tűzoltóautót – mondta tréfásan az alpolgármester.