− Abban az imitált harci jelenetben, amelyet a nézők láthattak, egy gyalog- és egy huszárezred összecsapását, konkrétabban egy ágyú elfoglalását mutatták be a Honvéd Zrínyi Sportegyesület hagyományőrzői, akik egyébként hivatásos katonák. A rekonstrukció nem tejesen pontos, de a források alapján ilyen küzdelem folyhatott a Vasvári vezette erdélyi küzdelemben is – mondta el Tóth Kálmán, a Vasvári Pál Polgári Egyesület elnöke, aki azt is elárulta, a koreográfia kimondottan erre az alkalomra, a második Vasvári Pál Napok programjába készült, amelyet június 7-és és 8-án rendeztek meg a Sportkastély melletti parkban.
Erdélyi gyökerek
A fesztivál ötletének születése is az erdélyi Kalotaszegen gyökerezik. Péntek László, Körösfő alpolgármestere és Vasvári életének lelkes kutatója néhány évvel ezelőtt – a helyi reformátusok szokása szerint – kopjafát állított saját településén az 1848-a hős emlékére.
A további munkától nem vette el a kedvét, hogy összesen 38 alkalommal kellett ezért bíróságon megütköznie a román hatóságokkal: fejébe vette, hogy Budapesten is állíttat egy mementót. Az ajándékba hozott kopjafát a pestszentimrei reformátusok fogadták be, és innen már rövid út vezetett az imrei illetőségű Vasvári Pál Polgári Egyesület megalakulásáig. A civil szervezetet két cél vezeti: évről évre megrendezni a Vasvári Pál Napokat, és gondoskodni arról, hogy a márciusi ifjú végre szobrot is kapjon Magyarországon.
Bővült a gyűjtemény
Péntek László a Vasvári-kutatást a kolozsvári napilap kalotaszegi tudósítójaként kezdte. Cikkeire sokan jelentkeztek azzal, hogy Vasvárival kapcsolatos dokumentumok vannak a birtokukban. Ezekből állt össze hamarosan az a gazdag gyűjtemény, amelyből Körösfőn berendezte a Vasvári-emlékszobát. Az ott őrzött dokumentumok másolatait állította most ki a fesztiválon az egyesület sátrában.
− Ez itt egy újdonság – mutatott egy fotóra. – Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség tagja adományozta a gyűjtemény számára. Az a pillanat látható rajta, amikor 1927. március 27-én Prohászka Ottokár püspök felavatja a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél a Vasvári-emléktáblát.
Péntek László és az egyesület vendége volt a fesztiválon Okos Márton kalotaszentkirályi újságíró, akinek nevét az 1989-es erdélyi falurombolások elleni tiltakozások szószólójaként ismerhette meg a szélesebb közönség, és akinek előadási, munkái Magyarországon is ismertek. Okos Márton a Vasvári-kutatás egyik fontos segítője.
A Vasvári-kultusz ápolása mellett a „toborzófesztivál” alcímet viselő Vasvári Pál Napok célja az igényes szórakoztatás. A látogatókat kézművesstandok, játékok, állatsimogató, fegyverbemutató és sok-sok színpadi program várta. A helyi művészek, művészeti csoportok mellett idén kiemelt szerepet kaptak a testvérvárosok bemutatkozó közösségei, amelyek jó kedvét még a szombat délután érkező viharriasztás sem tudta elrontani.
