Csodálatosan kék égbolt és tenger, vakítóan fehér házak. Sokaknak ez jut eszébe először, ha azt a szót hallja, Görögország. Nem véletlen, hogy a hellén nemzeti lobogó is e két színből áll. Azután felvillan a hetvenes években vetített Zorba, a görög című film, amelynek megismerése után a szirtaki tánc fogalommá vált. Eszünkbe jut az is, hogy a negyvenes évek második felének polgárháborúja következtében sok görög menekült érkezett hazánkba. Az ötvenes évek elején ide menekülő görög gyerekeket, nőket, időseket és sebesült férfiakat Budapesten és vidéki iparvárosokban telepítette le a magyar kormány.

– Az édesapám sebesültként, az édesanyám pedig görög gyerekek menekítőjeként érkezett Magyarországra. Itt ismerkedtek meg egymással, itt találtak új hazára – mesélte Papadimitropulosz Haridimosz. – A szüleim először a Fejér megyei Beloiannisz településen, majd a kőbányai dohánygyár területén lévő görög kolóniában, ezt követően pedig a József Attila-lakótelepen éltek. Én huszonöt éve költöztem Pestszentlőrincre, itt építettem házat, itt született a két fiam és a lányom. A feleségem magyar származású. A gyerekeim a nagymamától sajátították el a görög nyelvet. Az édesanyám hosszú ideig pedagógusként tanította az anyanyelvét a Lakatos-lakótelepen élő görög diákoknak is.

A táncuk, a zenéjük is

– Amikor a kerületben megalakult a görög kisebbségi önkormányzat (ma görög nemzetiségi önkormányzat), felkerestek, hogy vállaljam el annak a vezetését. Már a negyedik ciklusban vagyok az elnöke. Mintegy hetven görög család lakik a kerületben, közülük sokan már idősek. A gyerekeik, az unokáik, a dédunokáik megtanulták a görög nyelvet, amiben a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata is segített. Akárcsak a görög zene és tánc megismertetésében és elsajátításában.

Becsben tartott ünnepek

A Magyarországon működő görög nemzetiségi önkormányzatok az egyik legfontosabb feladatuknak a görög hagyományok és kultúra megőrzését, ápolását tartják. Ennek jegyében a kerületi nemzetiségi önkormányzat megtartja a két legjelentősebb nemzeti ünnepet, március 25-ét és október 28-ét, valamint a legfontosabb egyházi ünnepeket, a húsvétot és a vízkeresztet. Beloiannisz településen rendszeresen együtt ünnepelnek a fővárosi és a vidéki görögök a nemzeti ünnepeken.

Emlékművel is emlékeznek

Haridimosz elmondta, hogy a Lakatos-lakótelepen még mindig sok görög él, így köztéri emlékművet szeretnének felállítani a hazánkba menekült honfitársaik emlékére és tiszteletére. Van már emléktáblája Sina Simonnak (a magyar kultúra görög mecénása) a nevét viselő sétányon, és 2010 szeptemberében avatták fel az ugyancsak görög származású Margó Tivadar zoológus, orvos emléktábláját a róla elnevezett utca egyik házának a falán.