A húsvét a valláson túl a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet a hold állásától függően márciusban vagy áprilisban tartanak. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon feltámadott. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, a feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál fölött.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyeknek eleme a feltámadás, az újjászületés.
Az eredet szerint a húsvét az azt megelőző időszak – a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt – lezárulását jelzi. A böjt utolsó hetének neve nagyhét.
A keresztények ünnepe már szombaton elkezdődik. Ekkor napközben nincs szertartás. A katolikus időszámításban szombat este sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti szentmisét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája a legszebb és egyben a legbonyolultabb is. Öt részből áll: a fényliturgiából, az igeliturgiából, a keresztségi liturgiából, az eucharisztia liturgiájából, végezetül pedig a körmenetből.
Ez utóbbi nem tartozik szervesen a vigíliához, de a mise végén ezzel lehet hirdetni a világnak, hogy feltámadt Krisztus.
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik, tehát a mozgó ünnepek közé tartozik.
Az időpont gyakran volt vita tárgya. A legutóbbi „fellángolás” 15 éve történt. Az Egyházak Világtanácsának a szíriai Aleppóban tartott ülésén azt javasolták, hogy a hagyományos, képleteken és táblázatokon alapuló számítás helyett objektív módon, csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a húsvét időpontját, megszüntetve így a keleti és a nyugati egyház közötti eltérést. A bevezetés 2001-ben történt volna meg, de lényegében egyik fél sem fogadta el.