A kormányzat nyilvánvalóan nem vállalhatja fel valamennyi bedőlt lakáshiteles támogatását, a legtöbben mégis innen várnák a megoldást gondjaikra – ez derült ki azokból a felszólalásokból, amelyek a Hiteles Mozgalom által szervezett vitán hangzottak el május 11-én az egyik kerületi étteremben.
A Hiteles Mozgalom olyan civil kezdeményezés, amely – ahogyan sok hasonló, szervezeti forma nélkül létező csoport – az egyik közösségi portálon jött létre az év elején, ám hamar kilépett a virtuális keretek közül: alapítói Ráckevén ingatlanárveréssel szálltak szembe, és kezdettől eltökéltek a további ügyek felkarolásában. A XVIII. kerületi szervezők most arra tettek kísérletet, hogy a kerületben élő országgyűlési képviselőket ültessék egy asztalhoz, és tőlük kérjenek megoldást a Pestszentlőrincen és Pestszentimrén is nagy számú bedőlt lakáshiteles gondjaira.
A Fidesz komolyan vette a felkérést, és nem politikus, hanem szakértőt küldött. Zentai Lászlót, az Országgyűlés Hivatala Fidesz Népjóléti Kabinet vezetőtitkárát kiérte fel a lakossági kérdések megválaszolására. Az MSZP-t egy politikus, Simon Gábor országgyűlési képviselő, a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke képviselte.

Felelőtlen hitelezés

Zentai László régóta a téma értője, hiszen már a szakdolgozatát is a lakossági hitelezésből írta, és hosszabb közszolgálatban eltöltött pályaszakasz után hat éve dolgozik a terület szakértőjeként.
– Nem pártot vagy kormányt hibáztatok, hanem azokat a döntéshozókat, akik engedték elszabadulni a deviza alapú hiteleket – mondta, miután kifejtette, a deviza alapú hitelezést egy 2000-es kormányrendelet tette lehetővé, ám, mint mondta, a problémák csak 2002 után jelentkeztek. – Értenünk kell, hogy miközben deviza alapú hitelezésről beszélünk, csak „virtuális” devizákról van szó, hiszen a pénzintézetek ezeket soha nem vásárolták meg. Ez számtalan bonyodalom forrása.
A felelőtlen hitelfelvételről beszélt Simon Gábor is, aki rámutatott, amint arra a jog lehetőséget adott, mindenki csőstül vette fel a devizahiteleket, hiszen azok jóval olcsóbbak voltak a forint alapúaknál.

Megoldások

A beszélgetés mindemellett természetesen nem a problémák okainak kikutatására fókuszált, a hangsúly a megoldáson volt.
– Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a kormány nem tudja minden bedőlt hiteles problémáját megoldani, és a pénzintézetek állami ellehetetlenítése sem jelenthet kivezető utat – fogalmazott Zentai László. – Módot kell találni a megegyezésre, a kormány és a bankszövetség közti eddigi tárgyalások is erre tettek erőfeszítést.
Mivel a tárgyalások még folynak, a szakértő kénytelen volt nagyrészt feltételes módban fogalmazni. Elhangzott például, hogy a kormány tervezi egy olyan kvótarendszer bevezetését, amely – hívhatjuk „árverési kvótának” is – nem engedi, hogy az ingatlanpiacra hirtelen kikerülő ingatlanok értéke ellehetetlenüljön. A tervek szerint évekre rögzítik a devizahitelek árfolyamát, a rögzített és a tényleges árfolyam közti különbözetre pedig az állam vállalna garanciát. Zentai László szerint a kormány a svájci frank és az euró alapú hitel mellett a yen alapú hiteleket is vizsgálná, mert azok is sokaknak okoztak gondot.
– Miközben a megoldásokat keressük, egy valamit nem szabad elfelejtenünk: a pénzintézeteknek sem érdekük, hogy a hitelesek ilyen mértékben bedőljenek, számukra is fontos a helyzet rendezése – közölte a vezető kabinettitkár.