Buczkó Imre festő-, grafikusművész, ismert művészeti író, több évtizeden keresztül a Ferihegyi Repülőtér elkötelezett munkatársa volt. Végül üzemeltetési főmérnökként vonult nyugdíjba és az égbolt kifürkészhetetlensége tovább kísérte képzőművészeti útján. A művész elmondása szerint a repülőtérnek lelke van – csak érteni kell – amihez képei adnak útmutatót.

A kiállítást Bereczky Lorand művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria címzetes főigazgatója méltatta, aki a művész szájharmónika előadása után úgy gondolta, hogy most már bátran kijelentheti, hogy Buczkó Imre mindenhez ért.
– Imre képei frissek, szabadok, mentesek a hivatásszerű művészeket nyomasztó elvárásoktól, mégis érzékelhető rajtuk a munka iránti elkötelezettség. Látszik, hogy beleszeretett az akvarell technikába, amellyel a látott valóságnak azokat a szépség darabjait festi meg, amiket mi tulajdonképpen néha észre sem veszünk – mondta Bereczky Loránd, akit az alkotó egyik képe előtt állva egy történettel igazolt.

– Ezt a fát egy erdő szélén, az önkormányzat által szervezett székely tanulmányúton láttam meg és elneveztem székely kopjafának. Bár nem olyan cirádás és díszített, mint az átlagos emlékoszlopok, a maga nemében mégis páratlan. Lenyűgözött, hogy ezt a kiszáradt fát nem vágták ki tüzelőek, hanem a helyén meghagyva valaki gondos munkával kifaragta – mesélte a festő.

A kiállítás előzetes bejelentkezés után május 7-ig tekinthető meg a galériában.