1902 őszén a 46 éves politikus, diplomata, hatalmas kártyanyereségből megvásárolta a Cséry családtól pestszentlőrinci földbirtokát. Rövid időn belül mutatós külsejű Lövőházat épített Pusztaszentlőrincen (mai Pestszentlőrincen).
Több jeles íróval baráti viszonyban volt, támogatta is őket.
– A magyar írók közül Szemere a legszorosabb kapcsolatot Krúdy Gyulával tartotta – mondta a helytörténész. – Ezt az is bizonyítja, hogy Krúdy nemcsak egyik jeles lövészversenyen volt meghívott vendége Szemerének, de megfordult a földbirtokos lőrinci kastélyában is. A szíves invitálás és az érdekes környezet írásra is buzdította, így jelent meg a Krúdy műveiben is a településünk múltja. A kékszalag hőse című regényben, Krúdy tollán – irodalmi szabadsággal – a házigazda Alvinczi Eduárd néven szerepel, Pestszentlőrinc pedig Kürt néven lépett be a szépirodalomba.
De nemcsak Krúdy-hősként ismerhetjük Szemere Miklóst, hanem íróként, irodalombarátként, irodalmat pártfogoló emberként is. Szemere a szívéhez oly közel álló lovassport ügyét olyan szakcikkben is népszerűsítette, mint a Magyar versenyügy és a főváros című írása, amelyet 1909-ben jelentetett meg.
Szemeréről, mint mecénásról a helytörténész elmondta, hogy Ady Endre, a költőzseni 1904-ben Párizsba készült, ezért pénzre és párizsi kapcsolatokra volt szüksége. Sorra járta a számottevő szerkesztőségeket, hogy a világ fővárosából küldött írásait közöljék és a honoráriumot küldjék ki. Végül közös ismerősük, Fedák Sári, a színésznő protezsálta be Szemere Miklóshoz, aki pénzzel és ajánlólevéllel támogatta a költőt. De segített többek között Bródy Sándornak is, akinek egy öngyilkossági kísérlet után az orvosok utazást és pihenést javasoltak. Szemere tisztes összeget küldött az írónak. Ezeken túl is még sok érdekességet megtudhattunk dr. Téglás Tivadar előadásában a Krúdy-hős Szemere Miklósról és településünk irodalmi életéről…
