Szombaton délután, vasárnap pedig egész nap lógott az eső lába, mi több, olykor-olykor neki is állt esni, de ez senkit sem riasztott el, folyamatosan hömpölygött a tömeg a Múzeumkertben. Kicsik és nagyok egyaránt találtak kedvükre való látnivalót, programot. A családok közt rendre feltűntek jelmezes alakok. Csendőrök, középkori úrhölgyek, egy madarász és a nagy kedvencek: Süsü és a Tévémaci.
A kert Magyar Rádió felőli részén kézművesek, hagyományőrzők kínálták minőségi portékáikat, a Múzeum utcai oldalon pedig folyamatosan váltották egymást a színpadi produkciók: népzene, néptánc, interaktív események. Idén sem maradhatott el a több év távlatában a legsikeresebbnek számító program, a kocsmakvíz. Az elnevezés csalóka lehet, ugyanis nem italmérésekkel kapcsolatos kérdésekre kell helyes választ adni a műveltségi csapatversenyen, a kocsma ez esetben a helyszínre utal, a színpad előtti, langallót, tócsnit, kézműves sört és szörpöt kínáló teraszra.
A vállalkozó kedvűek kipróbálhatták a Börtönmúzeum kalodáját és deresét éppúgy, mint a katasztrófavédelmiek régi tűzoltókocsiját. Az olvasni vágyók 200–300 forintért vásárolhattak a Szabó Ervin Könyvtár könyvei közül, az egykori technikai eszközök szerelmesei megismerkedhettek Puskás Tivadar telefonhírmondójának a működésével, vagy éppen egy régi nyomdagéppel. Ez utóbbi a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény sátrában várta az arra járókat.
– Nagyon jó forgalmunk volt. Főleg szombaton, a ragyogó napsütésben, de a mai napra sem lehet panaszunk – mondta Pápai Tamás László történész, könyvtáros, a gyűjtemény munkatársa.
A sátor hátterét a száz esztendeje kitört első világháborúra emlékező Sorsfordulók 1914, Pestszentlőrinc-Pestszentimre a történelem viharában című kiállításuk tablói díszítették.
– Nagyon népszerű a nyomdagépünk – folytatta a történész –, de szépen fogytak a kiadványaink is, a gyerekeknél pedig a kódfejtő feladatunk aratott sikert.
Aki lemaradt, a világháborús kiállítást a nyáron megtekintheti a Múzeumsarokban.
