A logopédia európai napját (március 6.) 2004-ben az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága (CPLOL) hozta létre azzal a céllal, hogy Európa-szerte népszerűsítse a logopédiai tevékenységet. A kezdeményezés fontos célkitűzése, hogy betekintést engedjen a kommunikációs zavarok sokféleségébe, azok következményeibe, és tájékoztassa az érintetteket az ellátási lehetőségekről.

– Harmadik alkalommal rendeztünk logopédiai konferenciát a kerületben – mondta Ácsné Gergely Katalin, logopédus. – Az idén az óvodásokat is bevontuk a programba. Megmozgattuk őket, nagymozgással kísért mondókákat tanítottunk nekik. A beszédfejlesztés játékos formában való megközelítése nagyon fontos. A szülők mondókákkal, mesékkel, énekléssel segítséget tudnak nyújtani a logopédusnak. Amikor a kisgyermekkel beszélünk, vegyük fel vele a szemkontaktust és kérjük, hogy nézzen ránk, amikor hozzánk beszél. A gyermekkel kicsit lassabban beszéljünk és artikuláljunk, mert idő kell nekik ahhoz, hogy a beszédmintát elsajátítsák.

– Fontos, hogy jó esetben a kisded már szoptatós korában találkozzon a zenei anyanyelvével, mert a magyar népdalok ugyanolyan szabályszerűséggel követik a hang lejtését, mint a beszédhang – mondta Túriné Jámbor Rita, logopédus. – Az is lényeges, hogy meglegyen az ereszkedő dallamvonal és a szóelejei erős hangindítás, mind a beszédben, mind a dallamokban.

A népdalok között vannak 2, 3, 4, 5 hangterjedelműek. Ahány éves a gyermek, annyi hangterjedelemmel esik neki jól énekelni. Egy kétéves gyereknek énekelhetjük például a Zsipp-zsupp, kenderzsupp, Bújj, bújj, zöld ág…kezdetű, egyszerű dalocskákat, majd Fecskét látok… három hangterjedelmű dalt. Nagycsoportos óvodás korban eljuthat oda, hogy szép, tiszta, csengő hangon pentaton dallamokat énekel.