Végül kellemes tavaszi időben vezethette a túrát Heilauf Zsuzsanna történész-muzeológus, a Tomory Lajos Helytörténeti Gyűjtemény vezetője és Kardos Gábor önkormányzati képviselő, a XVIII. kerületi Kulturális Értéktár Alapítvány szervezője.
A kirándulók idén is a Rózsa Művelődési Háztól, az egykori Japán Mozgó mozitól indultak május 25-én. A Múzeumsaroknál, az egykori téglagyár területén sétálva Heilauf Zsuzsától megtudhatták többek között, hogy a kerületiek a volt gyárnak köszönhetik például a villamosközlekedést. Az egykori iparvasút adta az ötletet ugyanis, hogy miért ne szállíthatná az itt élőket is a vonat a város belső része felé.
A Kossuth tér körbejárása során megismerkedhettek az érdeklődők a református és az evangélikus templom, valamint a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium történetével is.
Megálltak Lónyay Menyhért, a Monarchia egykori pénzügyminisztere, később miniszterelnök villájánál, aki elérte, hogy a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon haladó vonatok is megálljanak itt. 1877-ben már 16 villa emelkedett a területen, ugyanis a volt miniszterelnök barátainak megtetszett a környék, és Lónyay kétholdas parcellákat adott el többek között Eötvös Lorándnak, Margó Tivadarnak, Puskás Tivadarnak, Országh Sándor képviselőnek, Brázay Kálmán nagykereskedőnek és Havass Imre főügyészhelyettesnek.
A csoport érintette a karmelita nővérek egykori zárdáját és gyermekotthonát, amely ma a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskolának ad helyet. A Nefelejcs és a Teleki utca sarkán ismét a régi helyén áll már a kőkereszt, ahol egykor Rényi Oszkár botgyára üzemelt. Érdekes állomás volt Kuszenda Lajos egykori községi főjegyző villája, amely 1945-ben gyermekotthon lett. Az érdeklődők megálltak az Eötvös Lóránd mellszobrát rejtő kis parkban is – a nagy tudós először az itteni villája kertjében végezte az ingakísérletet. Érintették a túrázók a ma Új Tündérkertként üzemelő vendéglátóhelyet is, ahol megemlékeztek a villa építtetőjéről, a Hofherr családról. A Hősök téren áthaladva megnézték a szoborparkot és a világháborús hősöknek emléket állító szép emlékművet.
A hely- és kultúrtörténeti séta némafilm-vetítéssel zárult, s a „Japán Mozgó – a némafilmek hőskora” előadás keretében Geréb Anna neves filmtörténésszel beszélgethettek a jelenlévők. Geréb Anna számos filmtörténeti érdekességű eszközt hozott magával, amelyeket ki is lehetett próbálni. Kardos Gábor is elhozta és bemutatta saját, több mint százéves „laterna magicaját”.
