Az első magyar celeb – így jellemezte Ughy Attila polgármester hozzátéve: − Magánéletének egy-egy részletéért ma talán még Havas Henrik és Ómolnár Miklós is hajba kapna. A polgármester szavai a Fedák Sári – a primadonna Pestszentlőrincen című kiállítás megnyitóján hangzottak el a budai Várban, a Budapesti Történeti Múzeum Metszettárában, és egy meglehetősen eseménydús életpályát foglaltak össze.

A beregszászi születésű Fedák Sárit évtizedeken keresztül rajongva ünnepelte a XIX. és XX. század fordulójának nagy-magyarországi közönsége, ennek a szeretetnek a kitörölhetetlen emléke, hogy az ultiban az ő neve jelenti a legmagasabb kontrát, amelyet megvétózni már nem lehet. Fedák az operettszínpadok sztárja, művészek és huszártisztek szexbálványa volt, akiről már a korabeli sajtó is úgy írt: inkább személyiségének, extravaganciájának köszönheti sikereit, mint szépségének vagy éppen színészi képességeinek. Ez utóbbit azért talán cáfolja a tény, hogy Fedák számos színpadi sikere közül kiemelkedik a Kukorica Jancsi szerepében nyújtott alakítása: tulajdonképpen a magyar színháztörténetnek nincs még egy annyit emlegetett Kukorica Jancsija, mint ő.

Jellemző magyar sors az övé. Sikerei megtörtek, amikor belekeveredett a politikába. A Horthy-korszak nem bocsátotta meg neki, hogy 1919-ben vöröskatonák toborzásában vett részt, az 1945 utáni új rendszer pedig nem bocsátotta meg neki a Horthy-korszakot, amelyben kimosni próbálta magát. Itthoni száműzetésben, a magyar tanyavilágban halt meg, de a feljegyzések szerint egy primadonnához méltó teatralitással: vendégségben, egy jó ebéd, némi bor és egy méregerős fekete után. A temetésén összegyűlt tömeg bizonyította, hogy kultusza a politikai hányattatások alatt sem fakult.
A század elején Fedák villát tartott fent Lőrincen, a Gyöngyvirág utcában édesanyja számára. A család tehát erősen kötődik ahhoz a településhez (ma városrész), amely azzal is őrizte az emlékét, hogy a lebontott és darabonként értékesített villaépület egy-egy elemét (ajtókat, ablakokat, kályhacsempét) beépítette helyi házakba. Feitl Írisz, a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény fiatal muzeológusa többek között ezen relikviák felhasználásával készítette el azt a kiállítást, amely a Budapesti Történeti Múzeumban nyílt meg. A január 6-ig látható gyűjtemény apropó arra is, hogy Pestszentlőrinc mutathassa meg történelmének egy érdekes szakaszát a fővárosi közönség előtt.