A festőművész képeiből melegség árad, a témaválasztása is sejteti, hogy a természetes környezet és a hétköznapi emberek élete érinti meg.
A tárlatra nagyrészt akvarelljeit hozta el Pósfainé L. Kovács Júlia, melyek között megtalálható a tájkép, csendélet, akt és a portré is. A főhelyen a művész édesanyjáról készült két alkotása látható, amiből az egyik portré, a másik pedig életkép. Az utóbbin egy ellesett pillanatot örökít meg, amikor édesanyja egyszerű, hétköznapi ruházatban (otthonkában) a tyúkudvart szemléli.
Pósfainé L. Kovács Júlia tanárként dolgozott a nyugdíjazásáig. Diákjainak rajzot, földrajzot, ábrázoló geometriát, művészettörténetet tanított Putnokon, majd 1970-től Ajkán. Nyugdíjazását követően kezdett el aktívan festeni, azonban a pedagógusi évei alatt, a nyári szünetben, a művésztáborban élt ennek a szenvedélyének.
– Jelentősebb tanítómestereim Winkler László, Budai Lajos, Kopasz Márta, Udvardi Erzsébet festőművészek voltak – mondta Júlia. – Mindazt a tudást, amit tőlük kaptam továbbadtam a tanítványaimnak. A legsikeresebbek közülük szobrászok, festők, grafikusok, ötvösök, porcelánfestők, divattervezők, tanárok lettek.
Júlia elmesélte, hogy hat éve halt meg a férje, ezt követően egy darabig nem fogott a kezébe ecsetet, mert sokáig nem tudta feldolgozni a lelki fájdalmát. Miután a fia 20 éve Pesten él, elhatározta, hogy ő is a fővárosba költözik. Nagyon megtetszett neki a XVIII. kerület a sok fával, zöld területtel, ezért itt keresett új otthont magának. Három éve Pestszentlőrincen él és alkot. Több egyéni és csoportos kiállításokon vett részt, nem egy tárlata volt már a kerületben is.
Megfest mindent, ami megragadja a fantáziáját. A hagyományos olajtechnika mellett sokat fest vízfestékkel, de kedveli a pasztellt, készített rézkarcot, fametszetet és linómetszetet is. Tagja az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak.

Pósfainé L. Kovács Júlia kiállítását Rózsavölgyiné Tomonyák Gitta képzőművész-művésztanár nyitotta meg. A művésztanár az akvarell sajátosságairól elmondta, hogy jellemzője a könnyedség, légiesség, lazúrosság, frissesség. Az ember csábítónak találja, mert talán egyszerűnek és első látásra könnyűnek tűnik. Valójában talán a legnehezebb festési technika. Az akvarell műfaj rövid ismertetését követően Rózsavölgyiné Tomonyák Gitta meleg szavakkal beszélt a művekről. A tárlaton közreműködtek a Havanna gitáriskola tagjai.
Pósfainé L. Kovács Júlia kiállítása augusztus 21-ig tekinthető meg a Kondor Béla Közösségi Házban.
Fotó és szöveg: Fülep Erzsébet