Nyolc és fél évtizeddel ezelőtt, 1927-ben Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter döntése alapján általános iskola és óvoda épült Pestszentlőrincen. Akkor még Rendessy-telepi iskolának hívták, ma a XVIII. kerületben élők a színe után egyszerűen csak Piros iskolának nevezik.
- Annak idején óvodaként is működött és büszkék vagyunk, hogy a II. világháború után Budapesten itt kezdődött meg először a tanítás – mondta Elek Noémi igazgatónő. – Az iskola diákja volt egykor Szécsi Margit költőnő, Nagy László költő felesége, akinek emléktábláját 2002-ben avatták fel.
Az iskolát több alkalommal is bővítették - először a Lakatos-lakótelep 1962-1967 közötti építésekor megnövekedett gyereklétszám miatt -, majd mai formáját az 1971 nyarán végrehajtott nagyszabású felújítás és átépítés során nyerte el.
2004 óta a hivatalos neve Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola.
- Az 1970-es évek közepén Bodor László igazgató úr ötlete volt, hogy az orosz nyelv mellett be kellene vezetni a német nyelvoktatást is – emlékezett Elek Noémi. - Ez nagy szó volt, mert akkoriban ezt mindössze 7 iskolában engedélyezték. Érdekesség, hogy 1996-ban jóval nehezebb volt a nemzetiségi oktatás bevezetése. Akkoriban a kerület vezetése nehezen volt vevő egy ilyen jellegű változásra és be kellett bizonyítanunk, hogy igenis, van rá igény. Miután évfolyamonként az előírt nyolc főnél jóval több volt a jelentkező, a törvény alapján, a német kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére, végül 1996. április 1-jén engedélyt kaptunk, hogy az első, a harmadik és a hatodik osztályban megkezdhessük a nemzetiségi oktatást.
Az iskola sikere azóta is töretlen, aminek alapja a magas szintű német nyelvi képzés és a német nemzetiségi kultúra ápolására való törekvés. Az igazgatónő és az iskola tanárai olyan fiatalokat akarnak a jövőben is felnevelni, akik biztos alapkészségekre épített, megalapozott tudás birtokában tudnak érvényesülni az életben.
- Büszkék vagyunk arra is, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után a beiskolázás során két tannyelvű gimnáziumokba, szakközépiskolákba veszik fel diákjainkat – tette hozzá Elek Noémi.
Az iskolában a német nemzetiségi hagyományok ápolása, a nemzetiségi népismeret oktatása mellett tánccsoport, énekkar és népdalkör is működik. A gyerekeket különböző szintű nyelvvizsgákra készítik fel, a nyolcadik év végére legtöbben leteszik az alap- vagy középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát.
A Piros iskola jövőjéről szólva Elek Noémi elmondta, hogy folyamatosan keresik a pályázati lehetőségeket, és amióta elindultak ez Európai Uniós pályázatok szinte mindegyiken részt vesznek. Kitűnő a kapcsolatuk német, olasz, finn, osztrák és török iskolákkal is, gyakran közösen pályáznak.
- A 85. évfordulón az iskola udvarán felavatott Életfa is egy nemzetközi közös pályázat eredményeként jött létre és jól jelképezi iskolánkat. Benne van a múlt, a jelen és legfőképp a jövő, amelyet a kiépített és ápolt kapcsolatok jelentenek – tette hozzá az igazgatónő, aki reméli, hogy továbbra is sok szülő választja gyermekének a Piros iskolát.
- Látogassanak el hozzánk a nyitott napokon, a szülői értekezletek vagy iskolánk egy-egy programja alkalmával és győződjenek meg róla, hogy miként érzi magát iskolánkban, gyerek, tanár és szülő – mondta Elek Noémi.