Az ünnepi program elején Göncz Attila elszavalta József Attila A Dunánál című versét, Kucsák László alpolgármester pedig ünnepi köszöntőt mondott.
– A magyar kultúra napja nem tartozik az úgynevezett piros betűs ünnepek közé, de 1989 óta, amióta bekerült az ünnepi naptárunkba, egyre hangsúlyosabbá válik – mondta az alpolgármester. – Nem véletlenül tartjuk január 22-én, hiszen Kölcsey Ferenc 1823-ban Csekén ezen a napon tisztázta le nemzeti énekünknek, a Hymnusnak a szövegét. Gyakorlatilag azt is mondhatjuk, hogy a magyar kultúra napja a Hymnus születésnapja.

Nem kellett védeni

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarságnak több néphimnusza volt: a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságnak a Tebenned bíztunk kezdetű. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. 1903 előtt Joseph Haydn műve, az osztrák császári himnusz volt a hivatalos mű Magyarországon is. A magyar himnusz az egyetlen olyan állami himnusz a világon, amelyet 1989-ig sem törvény, sem uralkodó, sem kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé, hanem maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. (Csak 1989-ben került be hivatalosan az alkotmányba.)

Kolibrik táncoltak

Beck Péter, a Dohnányi Ernő Zeneiskola növendéke Bartók Béla három népdalfeldolgozását játszotta zongorán a Gyermekeknek című sorozatból. A Tébláb Művészeti Iskola növendékei kalotaszegi táncokat adtak elő. Bojtos Luca, a Karinthy gimnázium és a Dohnányi zeneiskola növendéke Kodály Zoltán A csitári hegyek alatt című népdalfeldolgozását énekelte el, Bálint Örs, a Vörösmarty iskola diákja Ábrányi Emil Magyar nyelv című versét mondta el.
Az ünnepségen fellépett még a Kolibri Táncegyüttes két táncosa, Stana Alexandra és Ludinszky Mása, akik Havasi Balázs kortárs zeneszerző, zongoravirtuóz The Storm című darabjára A kontaktus című táncot mutatták be. Az ünnepség záróakkordjaként a Vörösmarty Leánykar Gárdonyi Zoltán Jere bé, Violám és Bárdos Lajos Szellő zúg című művét adták elő Kabdebó Sándor karnagy vezényletével.

A kerület jó hírét viszi

– A Karinthy Frigyes Gimnázium végzős diákja vagyok, és öt éve tanulok a Dohnányi Ernő Zeneiskolában Szilágyi Olga magánénektanárnál – mondta el Bojtos Luca. – Korábban az éneklés mellett a versmondás és a prózai színészet is vonzott, ezért részt vettem a kerületi, majd a regionális és országos versmondó versenyeken, valamint gyermekszereplő voltam az operettszínházban. Aztán szép lassan az éneklés felé húzott a szívem. Indultam budapesti és országos énekversenyeken, a legutóbb második helyezést értem el az országos Gregor József Énekversenyen, és örömmel töltött el, hogy a múlt nyáron a Krétakör Társulattal gyerekszereplőként részt vehettem a Bajor Állami Operaházban a Hálátlan dögök című opera ősbemutatóján. A Zeneakadémián szeretném folytatni a tanulmányaimat, magánének tanszakon.

Az előzmények

Fasang Árpád karnagy-zongoraművész, néhai UNESCO-nagykövet kezdeményezésére 1989. január 22-én ünnepeltük meg először a magyar kultúra napját annak tiszteletére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ben ezen a napon fejezte be a Himnusz halhatatlan sorait. 1989 óta hangversenyek, irodalmi összeállítások, versműsorok hívják fel a figyelmünket e jeles napra.

Fotógalériánk a Dohnányisok újévi koncertjéről
 
Fotógalériánk a Dohnányisok karácsonyi koncertjéről