A tervek szerint jövőre egy óvoda is felépül a Pitagorasz iskola területén, s ez is szerves része lesz a nevelési-oktatási komplexumnak, amely a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium néven működik.
Az iskola névadójáról illetve az egyházi oktatás céljáról két fiatal egyházi személlyel Deák László iskolalelkésszel és Korányi Andrással, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyháztörténeti tanszékének teológia tanárával beszélgettünk.
– Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a második világháború alatt, életét kockáztatva, elhurcolt zsidók gyermekeit mentette – beszélt a névadóról Korányi András. - Később a hadiárvákról, majd a recski, hortobágyi, kistarcsai rabok gyermekeiről gondoskodott. Nemcsak tanította, hanem nevelte is őket, a lelküket is formálta a maga szervezte intézetekben, amelyek közül a legismertebb a Gaudiopolis, azaz Örömváros nevet kapta. A róla elnevezett iskolában a tanítás mellett mi is fontosnak tartjuk a nevelést. Ma „gyakorlati árvák” vannak, akiknek a szülei élnek ugyan, csak éppen megfeledkeznek a gyermekeik neveléséről. Ismerjük a kulcsos gyerekeket, akik gyakran válnak depresszióssá, kábítószeressé, bűnözővé. Ennek a jelenségnek a visszaszorítása végett tartottam szívügyemnek az evangélikus iskola létrejöttét.
– Úgy tudom, régi lőrinci családból származik…
– Igen, dédszüleim több mint száz éve települtek ide; általános iskolába a Pirosba jártam, s a Hunyadiban érettségiztem ’93-ban. Ez is arra sarkall, hogy két hagyományt egyesítsünk az új iskolában: a tekintélyes múltú kerületi középiskolának valamint a több száz évre visszanyúló evangélikus oktatásnak és nevelésnek a szellemét.
– Mi a feladata az iskolalelkésznek, illetve hogyan alakul az egyházi iskola egy napja?
– Egyházunk törvénye szerint minden iskolánkban, ahol a tanulók létszáma 300 fölött van, lennie kell egy iskolalelkésznek – világosít fel Deák László. – Így kerültem ide az orosházi lelkészi szolgálatomból. A gimnazistáknak a hétfői reggeleken az evangélikus templomban hétkezdő áhítatot tartunk, amelynek lényege az, hogy Isten áldását kérjük az előttünk álló hétre. Az általános iskolai részben is áhítattal kezdik a hetet a gyerekek.
– Miként folytatódik a hét programja?
– A többi napon a tanítást az osztályban egy rövid elcsendesedéssel kezdjük. Évente négy istentiszteleten kötelező részt venni: vízkeresztkor, a feltámadás ünnepén, pünkösdkor és a reformáció napján. Az istentiszteleteket valamelyik tanóra alatt tartjuk a templomunkban. Három történelmi egyház tagjainak, a katolikusoknak, az evangélikusoknak és a reformátusoknak hitoktatást tartunk, az iskolánkba azonban bármilyen vallású gyermek beiratkozhat.
– Mindez a nem hívők számára is kötelező?
– A kifutó évfolyamokban biztosítjuk az etikaoktatását is, hogy azok, akik még a nem egyházi iskolába iratkoztak be, választhassanak az etikaórák vagy a három történelmi egyház valamelyikének hittanórái közül. A tudás gyarapítása mellett szükség van a lélek nevelésére is. Nagyon fontos, hogy az ember sokat tudjon, ám adódnak olyan élethelyzetek, amikor ez kevés. A nagy tudású, de a lelkiség, a körülötte élők lelke iránt érzéketlen ember tönkre tudja tenni embertársainak vagy családjának az életét – sőt a magáét is. Ezt elkerülendő szociális és diakóniai látogatásokat tervezünk, gyűjtést indítunk nehéz helyzetben lévő gyerekek számára. Szeretnénk több közismert keresztyén szellemiségű sportolót, színészt, zenészt meghívni, beszélgetni velük.
– Ezeken mindenkinek részt kell majd vennie?
– Szabad programok lesznek, tehát nem parancsszóval, hanem nyitott, keresztyén lélekkel szeretnénk nevelni. A kezdeti sikert már augusztusban éreztük, amikor 90 új beiratkozóval Balatonakalin voltunk egy négynapos táborban, ahol oldott hangulatban, minden feszültség nélkül telt az időnk.
– Évtizedeken át azt sulykolták, hogy a hit ellentétben áll a tudománnyal…
– A hit ellentéte nem a tudomány, hanem a hitetlenség – veszi át a szót Korányi András. – Az evangélikus iskolákban mindig is a természettudományos oktatáson volt a hangsúly, a fasori gimnáziumból számos Nobel-díjas tudós került ki. Einstein azt mondta, hogy a természettudomány poharából az első korty a hitetlenség, de a pohár alján ott vár bennünket a teremtő Isten. Iskolánkban a természettudományos oktatás során ezt a mindenütt jelen lévő isteni törvényt próbáljuk megértetni és felfedeztetni a diákokkal. Iskolánk jelszava Krisztustól ered: „Vir sapiens aedificat supra petram”, vagyis a bölcs ember kősziklára épít. Úgy vélem, sikerült megtalálnunk a szilárd fundamentumot.
– Gondolom, nem ezen a nyáron indult meg a szervezés.
– Még az előző kormányzati ciklus alatt felvetettük az új intézmény, pontosabban az óvoda létesítésének gondolatát, de a konkrét tervezésig nem sikerült eljutnunk – feleli Korányi András. – Amikor megalakult a jelenlegi önkormányzat, újra tervezni kezdtünk. Ughy Attila polgármester úrral közös volt a gondolatunk: létesítsünk egy egyházi, az óvodától az érettségiig egységes oktatási-nevelési intézményt. Szándékunk jogosságát és helyességét igazolta, hogy a Pitagorasz iskolában eddig évfolyamonként egy osztály indult, a most beiratkozott elsősök száma azonban két osztályt tesz ki.
