– Sokszor tapasztaltuk azt, hogy amikor meséket olvasunk, akkor a gyerekek nem mindig ismerik fel a mesterségeket. Kádár, mézeskalácsos, bognár, kovács – nem tudják, hogy ki mivel foglalkozik, mit csinál – mondja Balogh Éva, a Bókayban tanító pedagógus. Ezért szervezték idén a verseny összes feladatát a mára elfeledett, vagy kevéssé ismert mesterségek témája köré. A Tehetségnapon csoportmunkával kitöltött teszt, népi hangszer felismerés, népdaléneklés, agyag Miskakancsó-készítés, meghatározott mesterséghez kapcsolódó cégtáblafestés váltották egymást.
![](/images/legacy/kepek/197_0.jpg)
– Sok dolgot nem tudtunk, sok dolognak utána kellett néznünk a szakirodalomban. Emellett még a szülők is segítettek a felkészülésben. Az egyik apuka a szövés, a fonás, és a hímzés sajátosságait tanította meg nekünk - sorolta örömtől sugárzó arccal Pékné Marosi Csilla a nyertesek felkészítő tanára a versenyt követően. A háromtagú csapat tanulói mindannyian a Havanna lakótelepen élnek, nem sokszor találkoznak a hagyományos népi életforma kellékeivel, formáival. Ettől függetlenül nagyon szívesen készültek, sőt öltöztek néptáncos viseletbe a Tehetségnap alkalmából.
A nyertes csapatban Horváth Fanni kiváló énekes, Bartha Szilvia (fotónkon) tehetséges kézműves-agyagozó, míg Szabó Kinga (címlapfotónkon)a cégérfestésben jeleskedett a verseny során. Ők is, mint minden résztvevő, a szervező iskola honlapjáról letölthető információk alapján készültek fel. Egyetlen dologgal boldogultak nehezebben. Ez pedig a falusi lakodalmak idején szokásos csigatészta-készítő használatának megismerése volt. „Vajon hogyan kell csigatésztát csinálni a csigatészta készítővel?” – próbálták kideríteni különböző forrásokból. Idővel ezt is megtudták és mára már derűsen mesélnek róla.
![](/images/legacy/kepek/198_0.jpg)
![](/images/legacy/kepek/199_0.jpg)
– A daltanulás volt a legnehezebb nekünk – idézte fel Kelecsényiné Óbányai Judit, a pestszentlőrinci Vörösmarty Mihály Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tanára. Az internetre tíz kevéssé ismert népdalt töltött fel a szervező iskola, ezeket kellett hallás után megtanulni és elénekelni a gyerekeknek. A férfihangon előadott énekek a 9-10 éves kislányok és tanáruk számára különleges kihívást jelentettek. De sikerrel vették a nehézségeket, és megtanulták, megszerették a dalokat.
Pasqualetti Andrea, a verseny fő szervezője, ötletgazdája örül, hogy a gyerekek tudása új dalokkal gazdagodott. Ő maga évről- évre nagy körültekintéssel szervezi a kerületi néprajzi versenyt, mert nagyon fontos számára a hagyománytisztelet, a népdalok tanítása, a kézművesség. „A néphagyományok ismerete nélkül nem teljes az ember élete” – magyarázta a versenyt követően.
![](/images/legacy/kepek/200_0.jpg)
![](/images/legacy/kepek/200_0.jpg)
A Bókayban megrendezett hagyományidéző Tehetségnapot táncházzal zárták, majd minden gyereknek és felkészítő tanáraiknak egy kézműves ajándékkal kedveskedtek a szervezők. Ám az iskolában koránt sincs vége az évkör ünnepeihez kapcsolódó munkának. Már folynak az előkészületei a húsvétot megelőző közös tojásfestésnek, majd szokásosan a tavaszi szünetet megelőző napon a kiszézés következik. Ekkor kiszebábokat készítenek, tüzet gyújtanak az udvaron, és temetik telet vidám, tavaszköszöntő hangulatban.