– Arra törekszünk, hogy a gyerekeket minél sokoldalúbban fejlesszük, ennek kiváló eszköze a művészeti nevelés, amelynek része az irodalom, a kultúra – mondta Kerekes Elek, a Gulner iskola igazgatója. – A pedagógus kollegáim a személyes varázsukat is bevetik, hogy maguk köré gyűjtsék azokat a diákokat, akik szívesen részt vesznek az ünnepi műsorokban, és szerencsére olyan tanulókat is meg tudnak „fogni”, akik egyébként visszahúzódóak. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett műsort többnyire a határon túli költők verseiből, dalaiból állítottuk össze.

A trianoni békediktátum 1920. június 4-én a versailles-i Kis-Trianon palotában aláírták a magyar békeszerződést, amelynek értelmében az ország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökkent, a lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra apadt, és több mint 3 millió magyar került a határokon túli területre.

– A diákok a Határtalanul pályázat keretében nemrégen Erdélybe utaztak. Előtte beszélgettünk velük a trianoni békeszerződésről és arról, hogy ez az ország mekkora területét-, és hány lakosát érintette – mondta Pirschenk Erika magyar-történelemtanár. – Már más szemmel nézik a megemlékezés jelentőségét, és jobban át tudják érezni, hogy mit jelent egy idegen országban magyarnak lenni.
– Együtt készültünk a megemlékezésre a gyerekekkel – vette át a szót Frech’ Gábor pedagógus, előadóművész. – Három részre osztottam a műsort, az első részben 1920. évi a trianoni békeszerződés megkötése idején született verseket mondtam el a diákok közreműködésével, a második részben azon határon túli költők versei hangzottak el, akik a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló 2004. december 5-ei népszavazást követő fájdalmat, csalódottságot írták meg költeményeikben, illetve az utolsó részben a 2010. év utáni verseket és dalokat adtunk elő.