A kerttulajdonosoknak a parlagfüvet a saját ingatlanukon a védekezést szabályozó törvény szerint legkésőbb június 30-ig kell lekaszálniuk, illetve kiirtaniuk. Mindez az üres, beépítetlen telkek gazdáira is vonatkozik.
Kevés a renitens
Az önkormányzat környezetvédelmi csoportjától kapott tájékoztatás szerint a kerületi lakosok együttműködőek, és igyekeznek a rendelkezéseknek megfelelően kiirtani az egészségre ártalmas gyomnövényt.
| Egy valódi túlélővel szemben kell védekezni A parlagfű az első világháború idején került Észak-Amerikából Európába, így Magyarországra is, ahol elsőként a dél-somogyi területeken jelent meg, majd főként a különféle áruszállításokkal terjedt tovább. – Rendkívül igénytelen, de jól alkalmazkodó, agresszív gyomnövényről van szó – mondta Forgács Edit. – Elsősorban olyan megbolygatott talajú, elhanyagolt helyeken jelenik meg, mint amilyenek például az ipartelepek, az építési területek. A parlagfű valódi túlélő, a föld mélyebb rétegeiben 30-40 évig is csíraképes marad a magja, és ha felszínre kerül, növekedni kezd. A gyomnövény ellen az együttes mechanikai és kémiai védekezés a leghatékonyabb módszer. Ha csak néhány tő található a kertünkben, azt a legcélszerűbb kihúzni a talajból, védőkesztyűvel és maszkban, hogy elkerüljük a belélegzést. A gyomirtó szerek közül használható talajon keresztül ható készítmény, amely a csírázó növényt pusztítja el, illetve a már kikelt növény ellen levélen keresztül ható szer. |
– A tapasztalatunk az, hogy ha parlagfüves területre bukkanunk, akkor már a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítés kiküldését követően jelentkeznek a tulajdonosok, hogy azonnal intézkednek – mondta Forgács Edit, a környezetvédelmi csoport ügyintézője. – Az itt élők egyébként is figyelnek arra, hogy ne legyen szennyezett rész, és azonnal bejelentik, ha parlagfüves területet látnak.
A lakosságon kívül a környezetvédelmi csoport munkatársai és a közterület-felügyelet is folyamatosan figyeli az ingatlanokat.
Elég a figyelmeztetés
Fontos tudni, hogy ha a tulajdonos nem tesz eleget a védekezési kötelezettségének, akkor az önkormányzat közérdekű védekezést, úgynevezett kényszerkaszálást rendelhet el, amelynek költsége – a kiszabott környezetvédelmi bírsággal együtt – a hanyag telektulajdonost terheli.
– Szerencsére ilyen eset ritkán fordul elő. Tavaly összesen háromszor kellett elrendelni a közérdekű védekezést – tájékoztatott Forgács Edit. – Jóval gyakoribb volt az, amikor elindítottuk ugyan az eljárást, de a tulajdonos még időben gondoskodott a parlagfű és az egyéb allergén gyomok kaszálásáról.
A közterületeken a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt., a kerület külső részein a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Fővárosi Temetkezési Intézet Zrt. végzi a parlagfű-mentesítést, míg saját területein a MÁV, a BKK, illetve a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik a gyomirtásról.
