A Nemzeti összetartozás napja alkalmából a Vörösmarty Leánykar tolmácsolásában felcsendült a Himnusz.
A trianoni békeszerződés aláírásának 91. évfordulóján Péntek László, az erdélyi Körösfő alpolgármestere tartott ünnepi megemlékezést.
– Amikor felkérést kaptam, hogy Trianonról beszéljek, rövid időre elbizonytalanodtam, mert sem én, sem szüleim nem éltek még akkor – mondta Körösfő alpolgármestere.
Elgondolkozott, mikor hallott először Trianonról. A nagyanyja mesélte; amikor megtudták, hogy román fennhatóság alá kerültek, rémület és rettegés töltötte el őket.
Péntek László felidézte, hogy két évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékművet ajándékozott Körösfő kerületünknek, azóta vált egyre szorosabbá a kapcsolat a két település között.
Végül beszédében Kós Károly író, építész „Kiáltó szó" soraiból idézett: „Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit; valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre.
Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk, a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket…”
Az ünnepi műsor után az önkormányzat nevében Ughy Attila polgármester és Kucsák László alpolgármester koszorúzott, majd a kisebbségi önkormányzatok, pártok, civil szervezetek, intézményvezetők és a lakosok helyezték el az emlékezés virágait.
Trianoni békediktátum
A trianoni békeszerződést (2010. június 4.) trianoni békediktátumnak is nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte.
A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar országgyűlés 2010-ben a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
Krisztus a feszületen
Fadrusz János akadémiai tanulmányainak befejezéséhez közeledve 1891-ben vizsgamunkájára készült, és olyan témát keresett, amellyel mély érzéseket fejezhet ki. Így jutott a feszület megmintázásának gondolatához. Az eredeti gipszmintát szülővárosának ajándékozta, egyik másodpéldánya szintén Pozsonyba, az Evangélikus Líceum kápolnájába került. Később több példányban reprodukálták, s a másolattokból került egy szobor a Hargita a térre is. Szent Imre Kertváros Hargita terén 1935-ben avatták fel a Fadrusz által készített feszületet, amelyet Haász István tábori püspök szentelt meg.
