A január 29-i ülést a fővárosi tulajdonú cégek új vezetőinek megismerésével kezdték a városatyák. A Budapest Film Zrt. élére Liszka Tamást, a Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjének Borbélyné Balogh Zsuzsannát, a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. vezetőjének Faix Csabát, a Budapesti Sportszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetőjévé pedig Józsa Alízt nevezi ki a főpolgármester a testület döntése alapján.
A Fővárosi Közgyűlés ellenzéki képviselői szóvá tették, hogy Karácsony Gergely miért nem volt elégedett a korábbi cégvezetőkkel, miért kellett őket lecserélni. A főpolgármester a válaszában néhány mondatban bemutatta az új vezetőket, majd hozzátette: részben azért van szükség új kinevezésre, mert volt, ahol a korábbi vezető lemondott a tisztségéről.
SZMSZ és forrásmegosztás
Szintén vita alakult ki a Fővárosi Közgyűlés belső szabályait megfogalmazó szervezeti működési szabályzatot (SZMSZ) módosító határozati javaslatról, amelyről a főpolgármester elmondta, hogy demokratikusabb, az ellenzéki jogokat kiterjesztő szabályozás a cél. Bevezetik a napirend előtti felszólalást, interpellálható lesz a főpolgármester, újra lesznek frakciók, valamint bővül a bizottságok ellenőrzési jogköre. Az SZMSZ módosítását hosszas vita után és több módosító javaslattal fogadták el a képviselők.
Ugyancsak elfogadta a közgyűlés a forrásmegosztásról szóló rendeletet. A forrásmegosztás lényege az, hogy a Fővárosi Önkormányzat, illetve a 23 kerületi önkormányzat bevételeinek túlnyomó részét az idegenforgalmi adó és az iparűzési adó adja, amin osztozniuk kell. A rendelet értelmében a múlt évihez képest idén 10 százalékkal több pénzt oszthatnak el a kerületek és a főváros. A kerületi önkormányzatokat 2020-ban összesen 145,5 milliárd, míg a fővárosit 171,1 milliárd forint illeti meg.
Külön vagy együtt?
A leghevesebb vitát a Lánchíd felújítására fordítható összeg nagysága és forrása váltotta ki. Karácsony Gergely szerint a jelenlegi helyzet alapján a hídfelújításra még úgy sincs elég pénz, ha az Alagút felújítását elhagyják.
A főváros 17,3 milliárd forintot tett félre a híd felújítására, amihez az állam 6 milliárd forintot adott hozzá. A Lánchíd és a hozzá tartozó pesti oldali villamos- közúti aluljáró, valamint az Alagút rekonstrukciójára kiírt közbeszerzésre négy cég tett ajánlatot. Áraik a hídra és az aluljáróra nettó 24,6–27,9 milliárd forint között voltak, míg az Alagútra ezen felül nettó 9,9–11,2 milliárd forintot számoltak.
|
Jöjjön a Lánchíd! Karácsony Gergely a vitazárójában elmondta, hogy a Lánchíd felújítása nem halasztható. Ha a fővárosnak nincs rá többletpénze, és a kormány sem ad rá többet, akkor meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy külön újítsák fel a Lánchidat és az Alagutat. A közgyűlés végül elfogadta az előterjesztést, amely szerint a főváros új közbeszerzést írhat ki a Lánchíd felújítására, várhatóan az Alagút nélkül, kevesebb műszaki átalakítással. Legalábbis megvizsgálják ennek lehetőségét. |
Mindebből kiderül, hogy a rendelkezésre álló 23,3 milliárd forint még a Lánchídra és aluljárójára sem elegendő, a szükséges összeg a legszűkebben számolva is nettó 24,6 milliárd forint lenne. Ezért az előterjesztés szerint felülvizsgálják a beruházást, megnézik, miként lehet részekre szedni, külön elvégeztetni a felújításokat, összegeket átcsoportosítani rájuk, tovább egyeztetve a kormánnyal.
Új közbeszerzés
A napirendi pont vitájában ellenzéki oldalon úgy vélték, hogy a Lánchíd és az Alagút felújítását nem szabadna szétválasztani, mert időben úgy legalább öt évig elhúzódna a beruházás. Ezzel a városvezető koalíció képviselői egyetértettek, ezért azt szorgalmazták, hogy a kormány a 6 milliárd forintnál több pénzt adjon az országos jelképként is szereplő Lánchídra, de ezt az ellenzéki képviselők visszautasították.
