Két helyi adónem, a telek- és az építményadó változásáról döntött csütörtökön a képviselő-testület. A módosítás eredményeként várhatóan 1,5 milliárd forinttal nő a városrész helyi adókból származó bevétele. A képviselő-testület 13 igen és 8 tartózkodás mellett fogadta el az új rendeletet.
Tízszer több kedveményezett
Az intézkedés érdekessége, hogy miközben jelentős bevételnövekedést realizál a kerület, az itt élő magánszemélyek adóterhei nem nőnek, sőt a garázsadó alól az eddigieknél lényegesen (csaknem tízszer) több kerületi polgár mentesül majd. A jelenlegi 16 négyzetméteres maximumot ugyanis 30 négyzetméterre emelik, ami azt jelenti, hogy a jövőben csak azoknak kell garázsadót fizetni, akik ennél nagyobb gépkocsibeállóval rendelkeznek. Fontos információ, hogy a mentesség csak egy garázsra vonatkozik.
Jelentősen emelkedik ezzel párhuzamosan a telekadó, amely azonban szintén nem érinti a magánszemélyeket, hiszen a 10 ezer négyzetméter (ez két focipálya mérete) alatti ingatlanokra továbbra is a korábbi adómérték vonatkozik majd. Az ennél nagyobb telkek esetében azonban az önkormányzat a törvényileg kiszabható maximumot vetette ki a mai döntéssel. Szaniszló Sándor polgármester ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az egész kerületben összesen kevesebb mint 60 ilyen ingatlan található. Az adómérték emelést egyéb gazdasági hatások is szükségessé teszik, így 2014-től a bruttó jövedelmek jelentős, 138,8 %-ra való növekedése, valamint a nemzetgazdaság szolgáltató szektorában a kivitelezési árak emelkedése, amely a beruházások és a felújítások költségigényének nagy mértékű növekedését is eredményezte.
Az ellenzék a külföldi tőke mellé állt
Az utóbbi években az ingatlanok piaci értékének robbanásszerű növekedése, a kereslet-kínálat folyamatos bővülése megalapozza, hogy a vállalkozások magasabb szinten járuljanak hozzá a közösségi kiadásokhoz, amellyel részt vállalnak az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak finanszírozásában. Ennek ellenére Lévai István Zoltán ellenzéki képviselő azt kifogásolta az intézkedésben, hogy miért van szükség ilyen emelésre, miközben fokozatosan, évenként is emelhetné a kerület az adót. Ehhez képest érthetetlen módon a kerületben 7 éve nem volt semmiféle adókorrekció, sem egyszeri, sem fokozatos. A Fidesz-Kdnp frakció erre való hivatkozással döntött a tartózkodás mellett. Kőrös Péter alpolgármester a vitában elmondta: a telekadó emelésben a kerületben működő nagyvállalatok érintettek, amelyek éves bevételei és eredményének arányban az emelés 1-2%-ot tesz ki. Banga Zoltán képviselő (LMP) azt ajánlotta megfontolásra döntés előtt az ellenzéki frakciók figyelmébe, hogy a többlet adóbevételből már a jövő évtől megindíthatók olyan fejlesztések, amelyekre a kerületiek régóta várnak. "Azt kell eldönteniük, hogy a kerületiek fontosabban, vagy a kanadai nyugdíjasok?" - hangsúlyozta a képviselő. (Az emeléssel érintett, 100%-ig külföldi tulajdonú Budapest Airport többségi tulajdonosa egy kanadai nyugdíjalap - a szerk. )
Igazságosabb közteherviselés
Eddig sávosan csökkenő adózás volt, ami azt jelentette, hogy minél nagyobb volt az ingatlan, annál alacsonyabb négyzetméterenkénti adót kellett fizetni. Ez most megfordul, és az igazságos közteherviselés jegyében a kisebb telkek tulajdonosai fizetik majd a kevesebb adót négyzetméterenként. Az adó új mértéke egyébként nem kirívó: a szomszédos 17. kerületben például már évek óta is közel ekkora volt a telekadó, amely kerület így az elmúlt években több milliárd forinttal több bevételre tett szert.
Mennyi is a valódi "örökség"?
Az emelésre azért van szükség, mert az októberben menesztett korábbi vezetés – bár állításuk szerint mintegy 5 milliárd forint plusszal adták át a kasszát – csaknem 11 milliárd forintnyi kötelezettséget hagyott hátra. A Városgazda Nonprofit Zrt-nél például annyira kiürítettek mindent, hogy az októberi bértömeg kifizetéséhez az Önkormányzatnak kellett szanálnia a céget – emelte ki Kőrös Péter gazdasági alpolgármester. A megemelt telekadóból befolyó plusz forrást ezen kötelezettségek fedezetéül szánják. Ezek közé tartozik a csapadékvíz elvezetés problémájának megoldása, amelyre az elmúlt években 0 forintot költöttek, és a rendezése nem tűr halasztást, a Fáy utca 2 rehabilitációja, amelyet évekkel ezelőtt meg kellett volna kezdeni, a Havanna piac és a Lőrinci sportcsarnok felújításának befejezése, a pestszentimrei gyermekorvosi rendelő építésének befejezése és a korábban megkezdett járdafelújítási program folytatása. Ezek együttesen 11 milliárd forintra rúgnak, tehát az 5 milliárdos plusz a valóságban 6-7 milliárdos mínuszt jelent – emelte ki Szaniszló Sándor, hozzátéve, fontos forrást biztosítani a kerületi orvos-, óvodapedagógus és egyéb szakemberhiány kezelésére, a bérek emelésére-kiegészítésére is.
