– Mióta vallhatja magát pestszentlőrincinek?
– Többgenerációs pestszentlőrinci család a miénk, valamikor a 30-as években költöztek ide a nagyszüleim, így már gyermekkoromban kialakult a kötődésem Erzsébet-Bélatelephez, és később éppen ez a lokálpatriotizmus vezetett a közéleti munkához is. Sok-sok olyan üggyel találkoztam, amelyről úgy gondoltam, nemcsak engem érint, hanem másoknak is fontos lehet.
Kiúsztak alóla a hajók
– Mielőtt politikus lett, mivel foglalkozott?
– A Lékai János Hajózási Szakközépiskolába jártam, majd tíz évig hajóztam. Sajnos a magyar hajózás a 90-es években annyira leépült, hogy végül pályát változtattam, és 15 évig biztosítási szakértőként dolgoztam.
– Akkor a kárfelmérés szakterülete. Alpolgármesterként milyen károkkal találkozott az elmúlt két hónapban?
– Mivel húsz éve kezdtem a közéleti munkát Erzsébet-Bélatelepen, illetve 2002 óta képviselő vagyok, nem most szembesültem először a helyzettel. A kerület elmúlt négy esztendőben megvalósuló átgondolt vezetésének köszönhetően a kármentésen már túl vagyunk, a megkezdett munkát szeretném folytatni. Így is rengeteg feladat van. Elsősorban a saját területeimre gondolok, hiszen elég sok minden tartozik hozzám.
– Melyek ezek a területek?
– Alpolgármesterként az egészségügyet, a környezetvédelmet, a lakás- és a szociális ügyeket felügyelem. Ezek nem csupán fontos, hanem olyan érzékeny területek is, amelyeken nem lehet mindenkinek a kedvére tenni.
Bízik a helyi orvosokban
– Mit lát most a legnagyobb kihívásnak?
– Fenntartani és megtartani az egészségügyi szolgálatot. Az egész hazai egészségügy egy nagy átalakítás előtt áll. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a kerületünkben a hazai átlagnál jobb az ellátás színvonala, mert az önkormányzat kiemelten kezeli, és évente több százmillió forinttal támogatja az egészségügyi ellátást. Rendkívül jó együttműködés alakult ki a Zsebők Zoltán szakrendelővel és a Jahn Ferenc kórházzal, így a felmerülő problémákat mindig időben tudjuk kezelni.
– Tervez ebben valamilyen változtatást?
– Nincs olyan tökéletes együttműködés, amin ne lehetne tovább javítani, éppen ezért egy tanácsadó testület létrehozását kezdeményezem, amelyben a szakterületek legkiválóbbjai segítenének az orvosszakmai fejlesztésekben. Az ellátásban mindennap részt vevők tudják a legpontosabban, mire van szükségük, miben nyújthat segítséget a kerület, és mi az, amit a központi szerveknek kell megoldaniuk. Nem szeretnék okosabb lenni a szakembereknél, hanem a munkájukat kívánom segíteni.
A Cséry-telep nem várhat
– Az egészségügy folyamatosan napirenden van, a környezetvédelem azonban az utóbbi évtizedben értékelődött fel. A kerületben az elhelyezkedése alapján talán szerencsésebb a helyzet, mint a belvárosban.
– Ha elsősorban a légszennyezettséget nézzük, akkor feltétlenül igaz a megállapítás, de a kérdés ennél sokkal összetettebb. Ha arra gondolunk, hogy a most zajló csatornázásnak köszönhetően milyen mértékű talajszennyezés szűnik meg, akkor már nem biztos, hogy összességében a belváros volt rosszabb helyzetben. A Cséry-telephez hasonló problémával sem kell a belvárosi kerületeknek megküzdeniük. Mivel a telep teljes rehabilitációja többmilliárdos program, csak a fővárossal és a kormányzattal közösen lehet megoldani a problémát.
– Az elmúlt évben több intézmény kapott napelemeket. Idén is folytatódhat a sor?
– Ez egyértelmű, ám nem csupán az önkormányzaton múlik. Ugyanakkor már egy izzócsereprogram is jelentős megtakarítással járhat, hiszen a korszerű ledes izzókkal sokkal kevesebbet fogyasztanak az intézmények.
| A család a legfontosabb – A számos feladat mellett marad ideje a családjára, illetve egészségmegőrzésre, sportolásra? – Muszáj, hogy maradjon, mert másként nem tudnék megbirkózni a feladatokkal. A legfontosabb számomra a család. Feleségemmel három gyermeket nevelünk, s nehezen élném meg, ha ők háttérbe szorulnának a közéleti tevékenységem miatt. Tudatosan szervezem a napjaimat, így mindig jut idő a közös programokra. Szerencsére a sportban mindenevő vagyok, így többé-kevésbé találok lehetőséget a rendszeres testmozgásra is. |
– Gyakran büszkén emlegetjük, hogy a pesti oldalon a kerület rendelkezik a legtöbb erdővel, de kihasználjuk-e ezt az előnyt?
– Az egyik kiemelt feladatnak tartom, hogy az erdők egy részét sikerüljön parkerdővé átminősíteni. Ez automatikusan azzal járna, hogy azokon a részeken megszűnne a tarvágás, és a lakosság számára is kedvezőbb fenntartás kezdődhetne meg. Mivel a Pilisi Parkerdő Zrt-vel kifejezetten jó a kapcsolatunk, bízom benne, hogy ők is támogatják majd az elképzelést.
– Talán a leghálátlanabb feladat a lakásügy, hiszen mindig több az igénylő, mint amennyi kiadható önkormányzati lakás van. Elképzelhetőnek tartja, hogy újabb lakásokat építsen az önkormányzat?
– Egyelőre fontosabb, hogy a meglévő lakásállományt felújítsuk. Sajnos 2010 előtt nem volt átfogó koncepció ezekkel a lakásokkal kapcsolatban. Most folyamatos a felújítás, évente mintegy ötven lakást korszerűsítünk, teszünk élhetőbbé. Ez azért is fontos, mert a lakásügy és a szociális terület összefügg. Az önkormányzati bérlakások többsége szociális támogatásban részesül, ugyanakkor fontos, hogy normális életlehetőségeket biztosítsanak azoknak, akiknek kiutaljuk. Terveim szerint növelni kell a felújítások mértékét, és el kell érni, hogy évente legalább nyolcvan-száz lakást tudjunk korszerűsíteni.
Közösségteremtés és fejlesztések
– A szociális terület egyik érzékeny, de fontos része az idősek segítése. Milyen tervei vannak?
– Egyfelől a már jól bevált csomagosztást szeretnénk folytatni, ám legalább ennyire fontosnak tartom a Nyugdíjas Akadémiát is, amely közösségteremtő program. Sok idős embernek az a legnagyobb gondja, hogy nem talál tartalmas szórakozási lehetőséget, olyan rendezvényeket, amelyeken saját kortársaival találkozhat. Az érdeklődés folyamatos növekedése bizonyítja, hogy az idősek nyitottak, érdeklődők, ráadásul olyan társakat találnak, akik hasonló élethelyzetben vannak.
– Az idősebbek mellett a legfiatalabbakról is szóljunk, hiszen korábban komoly gondot okozott a kevés bölcsődei férőhely. Az elmúlt évek fejlesztései megoldották a helyzetet?
– Örömmel mondhatom, hogy a kerület 10 önkormányzati bölcsődéjébe napjainkban mintegy 660 gyermek jár, és körülbelül 30 további férőhely van. A fejlesztések azonban nem állnak le, több intézményt is korszerűsíteni szeretnénk a következő években.
