A történelmet a győztesek írják – így szól Churchill híres mondása, amely nagyon igaz. Ezért szükséges az események, történelmi személyek szerepének folyamatos újravizsgálata. A Vasvári egyesület által kezdeményezett, július 3-án a Várban tartott konferencia célja az volt, Vasvári Pál elfoglalja méltó helyét az 1848–49-es események történetében.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei iránt érdeklődők jól tudják, hogy annak tanítását, értelmezését évtizedeken keresztül befolyásolta a Rákosi-korszakban mesterségesen kialakított, propagandisztikus kép. Ez – a munkás-paraszt hatalom érvényességét bizonyítandó – a jobbágy származású Táncsicsot, a paraszti sorból felemelkedő Petőfit és a köznemes Kossuthot emelte ki vezető alakként. Az olyan személyek, mint például a görög katolikus lelkész fiaként születő Vasvári Pál (a szocializmusban a reakciós jelzővel illették a papokat), marginális figuraként szerepeltek a tankönyvekben. A valóság persze egészen más.

Tanácskozás először

A 2011-ben Pestszentimrén alapított Vasvári Pál Polgári Egyesület legfontosabb vállalása Vasvári Pál történelmi szerepének minél szélesebb körű meg- és elismertetése volt. A jelentős számú tagsággal rendelkező civil szervezet számos kezdeményezés után most egy tudományos konferenciával igyekezett közelebb jutni a céljához. A tanácskozás megrendezéséhez partnerként megnyerte az egyesületet régóta támogató XVIII. kerületi önkormányzatot, valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) igazgatása alá tartozó Hadtörténeti Múzeum és Intézetet, amely a szakmai hátteret és a helyszínt biztosította a július 3-i eseményhez.

Egy emlékmű története

– A konferenciára készülve azon tűnődtem, mit is tudok Vasvári Pálról. Megállapítottam, hogy nagyon keveset – fogalmazott a beszéde kezdetén Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára, a rendezvény fővédnöke. – 1848–49-cel kapcsolatban néha hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindent tudunk, de ez nem igaz, rengeteg feltárandó részlet van még. Bizony, érdemes tisztázni a szerepét annak a Vasvári Pálnak is, aki fiatalon kezdett a politizálásba, saját kört hozott létre, amit egyesített a Petőfi-féle Pilvax-körrel, hogy aztán 1848. március 13. után ő legyen a szervezkedő és radikalizálódó márciusi ifjak vezetője.

Ughy Attila, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere a köszöntőjében először felidézte azt a tizenegy évvel ezelőtti kezdeményezést, amelynek során Péntek László, a kalotaszegi Körösfő (ma a XVIII. kerület testvértelepülése) alpolgármestere javasolta, hogy legyen emlékhelye a magyar fővárosban Vasvárinak.
– Akkoriban a fővárosban annak a bizottságnak a tagja voltam, amelyik illetékes volt ezekben a kérdésekben – emlékezett vissza Ughy Attila. – Levelet írtam Demszky Gábor főpolgármesternek, aki rövid időn belül azt válaszolta, Romániában Vasvári nemkívánatos történelmi személy, nem akar diplomáciai bonyodalmat Romániával, ezért nem járul hozzá az emlékhely kialakításához.
A gordiuszi csomót azzal sikerült átvágni, hogy a Körösfőről érkező Vasvári-kopjafa a pestszentimrei református templom kertjében kapott helyet, így mégis lett emlékhelye a történész-politikus-forradalmár-hadvezérnek.
– Örömmel jelentem be, hogy a jövő évben mégis lesz Vasvári-emlékmű közterületen is – jelentette be a polgármester.

Díjak

A Vasvári egyesület 2014-ben alapította a Vasvári-díjat, amelyet évente két természetes vagy jogi személynek ítélnek oda. A díjat eddig minden esetben a június első hétvégéjén megrendezett toborzófesztiválon adták át a kiválasztottaknak, idén azonban – tekintettel a konferencia jelentőségére – ezen az eseményen osztották ki. Az egyik díjat Kovács Vilmos ezredes, a múzeum és intézet igazgatója kapta, a másikat Beke István és Szőcs Zoltán, az a két székelyföldi fiatalember, akiket a román igazságszolgáltatás terrorizmus koholt vádjával öt év börtönre ítélt.