Ezúttal Erzsébettelep és Bélatelep utcáit, tereit járhatták végig az Urbitális Majális Pestszentlőrincen programsorozat keretében azok, akik e nem is olyan könnyű sétára vállalkoztak május 25-én.
Kellemes, inkább már csaknem nyárias időt fogtak ki ezen a szombat délutánon a várostörténeti séta résztvevői, akik a szokásos helyi ismereteken túl is érdekes történetekkel gazdagodhattak. A több órás séta szem és fültanúit még akkor is elismerés illeti, ha volt alkalom azért néha megpihenni, mert a közönség nem a legfiatalabb korosztályból került ki, így a hosszú út akár fizikai megterhelés is jelenthetett.

Kerek történet

A sétát dr. Heilauf Zsuzsanna, a Tomory Lajos Múzeum igazgatója és Kardos Gábor, a Települési Értéktár Bizottság tagja vezette, akik 2011-től vezetnek hasonló várostörténeti sétákat, és ezúttal is értékes információkkal szolgáltak az út során érintett nevezetességekkel, a valamiért fontosnak tartott helyi történeti érdekességekkel összefüggően.
Ugyanakkor a mintegy ötven vállalkozó szellemű túrázó között is mindig akadt egy-egy olyan személy, aki hozzátette a maga tudását a szóban forgó épületről, vagy eseményről, s így kiegészítve lett aztán kerek a történet mindenki számára.

A május 25-ei helytörténeti kirándulás lényegében a folytatása lehetett volna egy korábbinak, amely a Sárkány centerben, a Buddhista szentélynél ért véget. A szervezők azonban megfordították az útvonalat, mert így a végén megpihenni is volt lehetőség.

170 éve is védték

A kiindulási pont ezért a Gyömrői út és a Csévéző utca kereszteződésénél található vasúti síneket átívelő híd lett, amely mindjárt tartogatott is érdekességeket. Mint azt dr. Heilauf Zsuzsanna elmondta, Szent Lőrinc puszta történetében fontos helyszín volt, mert 1848-ban az akkor itt állt kőhídért megharcoltak a magyar csapatok. Százhetven évvel ezelőtt áprilisban komoly csatát folytattak, hogy az 1847-ben nyitott Pest és Szolnok közötti vonalat megvédjék. E vasútvonal megnyitásakor Kossuth Lajos szónokolt a Szolnoki ünnepségen, amelyen gróf Széchenyi István is részt vett. A környékbeli Fedezék utcai elnevezés sem véletlen, hiszen az I. és a II. Világháborúban is stratégiai jelentőségű pontja volt ez a településnek, itt helyezkedett el a Budapesti védelmi vonal első köre.

Megidézett ’56

A szervezők igyekeztek úgy összeállítani a programot, hogy a Béla- és Erzsébettelepi útvonal lankáin lehessen haladni, hogy az idősebb korosztályhoz tartozók is bírják a tempót.
A séta alkalmával szóba kerültek az 1956-ban Budapestről csak eddig kivonuló szovjet csapatok, amelyek a teleppel szemben, az erdős részen bújtak meg tankjaikkal, hogy alkalomadtán gyorsan bevonulhassanak a fővárosba, mint ahogy az aztán be is következett.
A résztvevők Lőrinc egykori határkövei és a nemrég felavatott madárösvény mellett a meghatározó középületekkel, továbbá a Balázs-tó történetével is megismerkedhettek. Három templomban fogadták a csapatot: a katolikus, a református és az út végi buddhista szentélyben egyaránt szíves fogadtatásra leltek.