Van, aki vigyázzon a közbiztonságra

Írta:  2014.10.03.
A fővárosban a rendőrségen kívül a polgárőrcsoportok és a közterület-felügyelet munkatársai is őrködnek a közbiztonság fölött. Nincs ez másként a XVIII. kerületben sem.
A fővárosban a rendőrségen kívül a polgárőrcsoportok és a közterület-felügyelet munkatársai is őrködnek a közbiztonság fölött. Nincs ez másként a XVIII. kerületben sem, ahol három polgárőrcsoport is tevékenykedik, amelyek működési feltételeit a 2012. január 1-jétől hatályos, módosított polgárőrtörvény szabályozza.
– A legfontosabb az, hogy egy új polgárőrcsoportot nyilvántartásba kell vennie az Országos Polgárőr Szövetségnek. Ezt a regisztrációt a budapesti szövetségen keresztül kell kezdeményezni. A csoportnak meg kell állapodnia a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, ezt pedig a kerületi kapitányság közvetítésével teheti meg – tájékoztatott Székely László, a Lőrinc Kertváros Polgárőr Csoport elnöke. – A fentiek hiányában intézkedő személyt a rendőrség előállíthatja közrendvédelmi feladat tiltott gyakorlásáért.

Fölösleges terv?

A polgárőrcsoportok, illetve a közterületi szabálysértésekkel szemben fellépő közterület-felügyelet munkatársait olyan intézkedési jogkörrel ruházták fel, amilyenekkel a 2010-es önkormányzati választások után megszüntetett Városőrség nem rendelkezett. Székely Péter Csaba, a XVIII. kerületi önkormányzat közbiztonsági referense elmondta, hogy a Városőrség – baloldali választási szövetség által ígért – visszaállítása jogi akadályokba is ütközhet.

– Ennek a szervezeti formának nincs intézkedési jogköre, ráadásul drágán is működött – véli Székely Péter, hozzátéve, hogy megfelelő jogkörrel felruházott több rendőr vagy közterület-felügyelő jobb szolgálatára válna a kerületnek.

Elég a hivatalos erő

A jogszerű intézkedésekről szólva Zelember Tibor, az önkormányzat közterület-felügyelőinek csoportvezetője elmondta, hogy míg ők hivatalos személyként kezelhetik a szabálysértéseket, addig egy városőr azon túl, hogy sétálgatott, és feljegyezte, amit látott, semmit nem tehetett.
– Ezenkívül a saját személyes biztonságunkat sem tudta senki szavatolni, hiszen még velünk, sőt a rendőrökkel is előfordult, hogy intézkedés során támadás ért valakit – mutatott rá Zelember Tibor, aki munkája során a szabálysértések megelőzését, megszüntetését előbbre valónak tartja a bírság kiszabásánál. – Sok esetben csak a tudatlanság okoz gondot, ezért ilyenkor mintegy kihelyezett ügyfélszolgálatosnak tekintve magunkat tájékoztatnunk kell a szabálysértőt a rendeletekről, a lehetőségekről. A legfontosabb tehát az, hogy kapcsolatban legyünk a lakossággal, és ez sok esetben elég ahhoz, hogy például legközelebb ne helyezzen ki valaki engedély nélkül egy konténert az utcára, amikor felújítja a házát.
A jogkör nélküli városőrség kérdésére visszatérve Zelember Tibor elmondta, hogy az új törvény lehetőséget adott úgynevezett segédfelügyelők felvételére, akik a közterület-felügyelővel párban járják az utcákat, és hatósági tanúként vagy a szabálysértési jegyzőkönyv felvételével hivatalosan segítik az intézkedő közterület-felügyelő munkáját.