– Amikor körbenézünk a Lakatos-lakótelepen, láthatjuk, hogy az itt élő emberek megpróbálják belakni és otthonosabbá tenni a környezetüket. Az önkormányzat, a kerület vezetősége az elmúlt időszakban elég sokat tett azért, hogy a környezetünk ne csak megújuljon, hanem használni és élvezni is tudjuk azt. Szeretnénk, ha a közösségépítés és közösségteremtés jelszavával a hagyományos régi faluközösségekhez hasonlóan itt is sokkal jobban egymásra találnának az emberek. Ezzel a kerttel bárki megélheti a falusi lét örömét és előnyeit a maga nosztalgiájával, ugyanakkor gondoktól mentesen – fogalmazott Ughy Attila polgármester augusztus 9-én a Lakatos-lakótelepen, a kerület első közösségi kertjének átadásán.

„Amerikából jöttem”

A közösségi kertek eredete meglehetősen régre nyúlik vissza a történelemben. A kutatások szerint nagyjából arra az időre, amikor a falu és a város szétválása végérvényessé vált: a XIX. század végére. Laura Lawson, a New Jersey Állami Egyetem kutatója A városi kertek rövid története című írásában arról számol be, hogy az Egyesület Államokban már az 1890-es években nyitottak városi kereket, elsősorban a munkanélküliek helyzetének javítására. Ebben az időben – ugyancsak a tengerentúlon – jellemzők voltak az elméleti oktatást gyakorlattal kiegészítő iskolai kertek is, de már az is előfordult, hogy a városi polgárok elkezdték megművelni a környezetükben található, más célra nem hasznosított területeket. Az első világháború után Európában is megjelentek a városi kertek, a gazdasági problémák enyhítésére: az 1929–33-as gazdasági világválság szükségessé tette az olcsó élelmiszer-termelést, nem beszélve a második világháború alatt német blokád alá vont Angliáról, amely ilyen kertekkel igyekezett mérsékelni a fokozódó éhínséget.

A mai értelemben vett első városi közösségi kertek ugyancsak az Egyesült Államok metropolisaiban jöttek létre az 1970-es években, civil szervezetek kezdeményezésére. Ezek célja – a friss termények előállításán túl – az volt, hogy értelmes hobbit találjanak a vidék után sóvárgó városiak, és hogy az urbánus kertészkedésben örömet találók eközben közösséggé váljanak.

A kerületben az első

A közösségi kertek Magyarországon is gyorsan szaporodnak, elsősorban a fővárosban. Pestszentlőrinc-Pestszentimre képviselő-testülete már korábban foglalkozott a közösségi kert létrehozására tett javaslattal, ám előbb megfelelő helyet kellett találni e célra, valamint meg kellett teremteni a jogi, szervezeti és partneri hátteret.

A Lakatos-lakótelepen kialakított kert végül a Tér-Köz pályázatnak köszönhetően valósulhatott meg, közösségi célú városrehabilitációs programként. A pályázaton sikeresen részt vevő önkormányzat saját cégét, a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. szakembereit bízta meg a kijelölt terület rehabilitációjával, a kert kialakításával. A terveket Illyés Zsuzsanna és Vágvölgyi Erika okleveles táj- és kertépítész mérnök készítette, s szakmai konzultánséként az Agora Lokálpatrióta Egyesület is közreműködött a munkában.

– Az 1400 négyzetméteres kert egy korábban lepusztult területen jött létre, amelynek rehabilitációja nagy eredmény. Az Agora egyesület megalakulása pedig azt is mutatja, hogy magánemberek is szeretnének tenni környezetük megújításáért. A kezdeményezésben az önkormányzat is partner volt – mondta a megnyitón Hensch Norbert, az egyesület elnöke.

Lőrinci Kertelő

Az önkormányzat Lőrinci Kertelő címen hirdette meg a programot, amely vitathatatlanul a Lakatos-lakótelep és a kerület közösségi életének egyik érdekes színfoltja.
– A most átadott kertet olyan közösségi térnek szánjuk, amely erősíti az együvé tartozás érzését. Ez a kert alkalmat kínál arra, hogy az a csaknem harmincöt család, amely korábban nem találkozott egymással, most megismerkedjen és olyan barátságok szövődjenek, amelyek remélhetőleg a kerten is túlmutatnak – hansúlyozta Ughy Attila.