A magyarság történetében gyászos emlékű paktum és annak következményei kitörölhetetlen emlékként élnek a magyarság lelkében. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni szerződés következtében Magyarország a területének mintegy kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét veszítette el.
- A magyarok millióinak lelkében kitörölhetetlen fájdalmat okozó, igazságtalan békediktátum, és az ebből fakadó veszteség és fájdalom mindörökre a szívünkbe vésődött – mondta megemlékező beszédében Kucsák László, hozzátéve, hogy az összetartozás tudata és a közös célokért együtt tett erőfeszítések teszik az egyes embert egy nemzet tagjává.
Az alpolgármester kiemelte azt is, hogy az összetartozás napja nem csak a gyászról szól, hanem a magyarság közös jövőjéről is, amelynek az együttműködés és a kölcsönös tisztelet lehet az alapja.
| Az emlékezés koszorúi Az ünnepi megemlékezésen Bregyán Péter, Jászai Mari-díjas színművész Ady Endre: Ember az embertelenségben című versét mondta el. Az emléknapot a koszorúzás zárta, amelyen elsőként a XVIII. kerület önkormányzata nevében Ughy Attila polgármester és Kucsák László helyezett el koszorút a Fadrusz keresztnél. A Pestszentimre Városrészi Önkormányzat nevében Czellahó László és Gönczöl András, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége kerületi szervezete nevében Csürke Károly és Jámbor Ferenc, a Fidesz nevében Lévai István Zoltán és Dömötör István, az Együtt-Párbeszéd Magyarországért pártszövetség nevében Petrovai László és Mérő Péter, a Jobbik nevében Makai Tibor és Gyenge Károly, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Csomó Tamás és Kiss Róbert, a Lehet Más a Politika nevében Székely Imre és Banga Zoltán, a Nemzeti Fórum XVIII. kerületi szervezete nevében Sánta Gábor és Szentiványi György koszorúzott. Ugyancsak koszorúval emlékezett a Brassó utcai Általános Iskola, az Együtt Pestszentimréért Egyesület, a Jobbik XVIII. kerületi ifjúsági tagozata, a Fidelitas XVIII. kerületi szervezete, a Zöld Sorompó Egyesület, a Vasvári Pál Polgári Egyesület nevében Tóth Kálmán és Bauer Ferenc, az Üde Színfolt Egyesület, a Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesület, a Felnőttek Gimnáziuma és a Sapere Aude XVIII Alapítvány, míg Gönczöl András független képviselőként is elhelyezte az emlékezés virágait. |
- Az összetartozásunkat ért legnagyobb támadás során határokkal választottak el egymástól minket, magyarokat Erre a nemzetfájdalomra emlékezünk – mondta Kucsák László, hozzátéve, hogy a nemzeti múlt megismerése alapvető feltétele a boldogabb jövőnek. – Éppen ezért soha nem szabad elfelednünk, hogy hol születtünk, és milyen örökséget hordozunk magunkkal egy életen át. A nemzeti összetartozás mi magunk vagyunk. Nem egy életidegen fogalom, vagy egy misztikus történelmi tett. A nemzeti összetartozás nem más, mint az egymás iránt érzett szeretetünk, ragaszkodásunk, hűségünk a barátaink iránt, szomszédjainkért végzett jócselekedet, és a városunkért hozott áldozat. A nemzeti összetartozás kulturális közösség, a múlt hagyományainak ismerete, emberi sorsok vállalása, megannyi, fájdalom és öröm, kudarc és dicsőség.
