A kijelentés azért fontos, mert jelzi: a kormánypárt − ahogyan eddig is – az összmagyarság képviseletében gondolkodik.
A múltból a jövő felé
Ennek a szemléletmódnak a jele volt az, hogy a határon túli magyarok végre állampolgárságot és szavazati jogot kaphattak, és ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik az a tény is, hogy 2010 májusában az új Országgyűlés kétharmados többsége az elsők között szavazta meg azt a törvényt, amely június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává avatta.
Sok minden megváltozott ezzel azon túl is, hogy hosszú ideje ez volt az első olyan gesztus, amellyel egy kormány deklaráltan, a jog eszközeivel is kiállt a határon túli magyarság mellett. Ugyanakkor e szemléletváltással egy sok-sok évtizedes időszak is lezárult: habár Trianon emléke ma is fájó, az általa okozott veszteségek pótolhatatlanok, június 4. ma már nem elsősorban a keserű visszaemlékezés napja, sokkal inkább az összetartozásunk megerősítését, a közös jövőnk keresését szolgáló ünnep. Ha úgy tetszik, pozitív tartalmat kapott.
Ünnep a Hargita téren
Az önkormányzat június 4-én 17 órakor a Hargita téren, a Fadrusz-keresztnél tartja saját ünnepségét. A kereszt környéke az elmúlt évben több lépcsőben átalakult, megújult: fiatal fák, padok, pihenők, virágágyások kerültek köré, és a terület egy része burkolatot kapott. Mindez nemcsak ünnepélyesebbé, hanem a mindennapokra otthonosabbá, kellemesebbé is tette a környezetet.
| A Trianon a Madách Filmklubban Tizedik évfordulóját ünnepli idén a Madách Filmklub. Kardos Gábor önkormányzati képviselő és barátai 2004-ben határozták el, hogy a régi mozizás élményét visszaadó ingyenes vetítéssorozatot szerveznek a kerületben. Ez azóta rendszeresen ismétlődik, az őszi–téli időszakban a Polgárok Házában, a tavaszi–nyári időszakban pedig részben ugyanott, részben a Bókay-kert szabadtéri moziarénájában. Az összetartozás napjához igazodva vetítik le június 1-jén 16 órától a Polgárok Házában Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjét. A vetítés ezúttal is ingyenes. |
Maga a Fadrusz-kereszt egyébként a nemzeti összetartozás egyik régi szimbóluma. Alkotója, Fadrusz János szobrászművész 39 évesen, 1892-ben készítette, és társulati nagydíjat nyert vele a Műcsarnok téli tárlatán. Malonyay Dezső művészettörténész a Művészet című folyóirat 1903. évi 6. számában arról számol be, hogy Fadrusz egy piaci akrobatát szerződtetett modellnek. Hogy a test anatómiáját tökéletesen tudja tanulmányozni, felkötöztette őt a keresztre. Az idős alkoholista akrobata azonban delíriumba zuhant munka közben, ápolásra szorult. Más modellt nem találván a szobrász saját magát feszíttette fel a keresztre. Meglehetősen radikális módszere sikert hozott számára, ugyanis azon túl, hogy a Műcsarnok kiállításán élete első komoly díját nyerte el, a megbízások is dőlni kezdtek hozzá, a Fadrusz-keresztet pedig egyre több és több magyarországi városban másoltatták le és állították fel. Ma többek között Pozsonyban, Szegeden, Budapesten látható.
Az önkormányzati megemlékezésen Kucsák László alpolgármester, országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet, majd az önkormányzat, valamint kerületi társadalmi és civil szervezetek, magánszemélyek koszorúznak.
