A szabadegyetem célja az, hogy a nemzetközi példák segítségével megoldásokat találjanak a Havanna-lakótelepen élők problémáira.

Leromló városrészek

Hunyadi István városigazgató projektkoordinátorként szerzett tapasztalatait osztotta meg a Kondor Béla Közösségi Házban összegyűlt érdeklődőkkel.
– Az egyik legfőbb kérdés az, hogy miért is élünk egyáltalán városokban. A válasz pedig: városban könnyebb élni, még úgy is, ha a környezet egy többmilliós város egyes területein nyomornegyednek nevezhető. Mégis, az itt élő emberek, legyen szó Kína vagy akár India tízmilliós és egyre növekvő városairól, jobb körülmények között élnek, mint azok, akik a városon kívül laknak – mutatott rá előadása bevezetőjében Hunyadi István.

Erős helyi identitásra van szükség Hunyadi István előadásának az összegzéseként úgy fogalmazott, hogy nemcsak egy város, hanem egy lakótelep lelkét is az ott élők lelkülete formálja. A társadalmi belső igényesség, a szervezőkészség révén a környezet visszatükrözi az ott élők lelkületét. Összecsengett ezzel a gondolattal a szabadegyetem délutánjának második előadása is. Dombrádi Krisztián szociológus, a Re-Block program tudásnagykövete arról beszélt, hogy az emberek alapvető érdeke, hogy az életüket kiszámíthatóan éljék le. Ehhez többek között erős helyi közösségre van szükség. – Azok a közösségek, amelyeknek tagjai tudják, hogy van értelme az életüknek, számíthatnak a családjukra, a barátaikra, a környezetükben élő és dolgozó emberekre, amely közösségekben kialakul az egymás iránti bizalom, magas koherenciaérzékkel rendelkeznek. Ez lényeges szempont, mert az ilyen közösségben élő emberek egészségi kilátásai is nagyon jók – fogalmazott Dombrádi Krisztián. A tudásnagykövet szerint az azonos identitástudat jelentősen hozzájárul egy lakókörnyezet megújulásához is. – Ezért is fontos a helyi támogatócsoportok működése. Motivációt kell találni az emberek számára. Helyben kell nekik kiszámítható életet biztosítani, mert ez biztonságot ad. Ha ez nincs meg, akkor jön a stressz, az elidegenedés, a fizikai környezet leépülése. A közérzet javítása nélkül nincs városrehabilitáció.

Az épített városi környezet előbb-utóbb mindenképpen romlásnak indul, és a megújuláshoz számos szempontot kell figyelembe venni.

– Egy lakókörnyezet rehabilitációjakor nemcsak műszaki, építészeti megoldásokra van szükség, hanem figyelembe kell venni a társadalmi, gazdasági problémákat is – mutatott rá a XVIII. kerület városigazgatója. – A lakótelep amortizálódása mellett számolni kell a társadalmi romlással, a közbiztonság romlásával, az elnéptelenedéssel, az adott városrész presztízsének csökkenésével, a környezetszennyezéssel és azzal is, hogy a városszerkezeti változások miatt lesznek területek, amelyek nem felelnek már meg az eredeti funkciójuknak.

A jó szándék kevés

Hunyadi István számos fotó segítségével mutatta be, hogy a németországi Magdeburgban, az angliai Salfordban vagy éppen Rómában milyen jó építészeti, illetve közösséget formáló megoldásokat találtak a tervezők a lakótelepek felújítására. Ugyanakkor ellenpéldával is szolgált a római Tor Sapienza városrész új piacával és vasútállomásával.
– A modern, de üres piac jól mutatja, hogy hiába jó egy elképzelés, ha társadalmi igény nem mutatkozik rá. Az egyébként rendkívül kulturált, a kornak megfelelő vasútállomást pedig azért nem használja szinte senki, mert pár száz méterrel arrébb bevándorlók élnek rendkívül rossz, az alapvető higiéniai feltételeket sem biztosító környezetben. A P+R parkoló is azért kihasználatlan, mert senki sem meri otthagyni az autóját.