Immár másodszor rendezték meg szeptember 22–23–24-én a pestszentlőrinci Turul téren, a Bókay-kert mellett, az Őszi Ízkavalkád Fesztivált, amelyre több ezer ínyencet vártak, akik a három napos eseményen sokféle finomság közül válogathattak. Ezúttal Franciaország volt a vendég, francia ételekkel és zenével...

A Hungaro-EvenTeam Rendezvényszervező Kft. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatával együttműködve, második alkalommal szervezett gasztronómiai fesztivált, hagyományteremtő céllal, a sikeres külföldi példákat követve, a főváros jól megközelíthető külvárosának parkos részén, ahol őstermelők és kézművesek is várták portékájukkal a látogatókat. A finom falatok mellett reggeltől estig kulturális műsor színesítette a programot. S az eső! Sajnos, a szervezők hiába fohászkodtak az égiekhez, a három napból kettő borús volt, főleg a „fő nap”, a szombat délután és este, amikor a szabad nap ellenére alig sétáltak az ízek utcájában, ahol pedig sajtosok, pálinkások, borosok, húsosok és kézművesek várták az érdeklődőket. A Magyar család, a mostoha idő ellenére is le, s fel járt, hogy megkóstolják a finomságokat, mint például a csokis sajt golyócskákat, és a szalámikat.
-Egészen különlegesek ezek a golyócskák, hasonlítanak a Túró Rudihoz, amely a gyerekek kedvence – mondta a családfő, Magyar Béla, aki szintén megkóstolta a csokis falatkát, de a különféle ízesítésű kecskesajtokat is. Két kisfia sem maradt ki ezekből, de a csokis sajtot számukra egyik se múlta felül.
A szomszéd standon szintén különlegességekre bukkanhatott az ínyenc látogató. Például bivaly szalámira!
– Ilyet még nem ettem! – jegyezte meg a pultnál egy ifjú hölgy, akinek láthatóan nagyon ízlett. Igaz, a szarvas- és az őz szalámi is. Mindegyikből vásárolt.
Szemben, méreg drága sajtokat lehetett kapni. Osztrák termékeket 12, 14 és 15 ezer forint kilónkénti áron! A magyar zsebnek nem kevés ennyi pénzt kiadni, de talán pár dekát megvásárolni megéri, már csak azért is, hogy összehasonlítsuk a magyar, illetve a kommersz sajtokkal. Ég és föld a különbség. Az eladó el is magyarázta az érdeklődőknek, hogy ezek a termékek azért olyan drágák, mert egy, két, sőt akár három évig is érlelik.
– Magyarországon ez még nem divat – jegyezte meg. – Sajnos itt a vásárlók megelégednek az olcsó trappistával, amelyet szinte órákig, napokig „érlelnek”. Néha érdemes volna a drágább, minőségibb sajtokból is vásárolni, ami egyfajta igényességet is jelent.

Kohári Edit, rendezvényszervező nem győzte dicsérni minden falat után a kemény, félkemény és füstölt osztrák sajtokat.
– Kicsit húzós az áruk, de megéri néha-néha áldozni rájuk – mondta a kóstolgatások után és kisebb adagot vett belőlük. Az ízkavalkádból nem maradhat ki a házi rétes és a kürtöskalács sem. Szerencsére a szomszédos Bókay-kertben tartották mindeközben a VII. Sportízelítőt és onnan is sokan átugrottak egy-egy falatra, kóstolóra, majd folytatták tovább a sportolást...
Az őszi Ízkavalkád vendége idén Franciaország volt, amelynek gasztronómiája és kultúrája kiemelt szerepet kapott, így a fesztiválon több francia vonatkozású műsor is szerepelt. A gazdag programból néhány: francia dalok csendültek fel szinte mindennap, francia táncházban tanulhattunk néptáncot a Les Alouettes zenekar segítségével és számos koncertet hallgathattak az érdeklődők falatozás közben. Tűztánc és utcabál zárta a programokat.
A kicsikről is gondoskodtak a rendezők egész napos gyerekfoglalkoztatással, játszóházzal, ugráló várral és homokfestéssel, így minden korosztály megtalálta a kedvére való szórakozást a finom falatok mellett, akár csak tavaly, amikor Portugália volt a fesztivál vendége – akkor több ezren voltak kíváncsiak a különleges rendezvényre. Idén is hasonló érdeklődésre számítottak a szervezők, akik remélték, hogy az időjárás is kegyeibe fogadja a kerület ínyenceit. Kicsit csalódtak, de nem adják fel, jövőre is megszervezik az Ízkavalkádot.