A Rózsa Nyugdíjas Klub tagjai rózsás kedvvel érkeztek meg Nyíregyházára, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyére, ami 1990 óta megyei jogú város. (Székhelye a Nyíregyházi járásnak is.) Az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 ezer lakossal.
Az idegenvezető kalauzolásával a csapat először az úgynevezett igazságügyi centrumba látogatott el, ahol a Törvényház, a bíróság és a börtön található. Megtekintették a Váci Mihály Művelődési Központ extravagáns épületét és mellette a „beton-Titanic” elnevezésű üzletházat, ami kissé megosztja a közvéleményt. Meglátogatták a megyeszékhely emblematikus terét, amelyet mint oly sok más nagyvárosunkban, Kossuth Lajosról nevezték el. Itt, a téren található a Benkó Károly építész tervezte Városháza. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú, eklektikus épület 1842-ben épült, mai alakját 1872-ben nyerte el. A tér közepén emelkedik a Kossuth Lajos-szobor, amelyet Bethlen Gyula készített. Az öreg gesztenyefák árnyékában áll az Örökváltság-emlékmű, Nagy Sándor szobrászművész alkotása, melyet 1974-ben emeltek az örökváltság 150. évfordulója alkalmából. Nyíregyháza lakói 1824-ben egy összegben megváltották magukat a Károlyiak földesúri joghatósága alól, így szabad parasztokká váltak.
A tér folytatásában felfedezték a Hubert József tervei szerint 1912-ben épült Takarékpalota eklektikus épületét, amelynek védett műemléki pénztártermét festett, színes üvegű kupola borítja. Vele átellenben a város századvégi, szintén eklektikus építményeinek egyike, az 1895-ben Alpár Ignác tervei alapján épült Hotel Korona emelkedik.
A Kossuth tér és a Hősök tere között található a 2001-ben felavatott Városalapítók szobra – Nagy Benedek alkotása – Károlyi Ferenc grófot és Petrikovics János szarvasi csizmadia mestert ábrázolja, akik az elnéptelenedő város 1753-as újratelepítésének főszereplői voltak.
A rózsa klubosok megnézték a Hősök terén az eklektika és a historizmus jegyeit ötvöző megyeházát, amely Alpár Ignác műépítész tervei alapján épült. A homlokzat két fülkéjében Kallós Ede alkotásai, Szabolcs vezér és István király, a díszudvaron pedig gróf Lónyay Menyhért és Kállay Miklós egykori miniszterelnökök szobra található. A megyeháza előtti parkban Kisfaludy Stróbl Zsigmond által 1928-ban készített első világháborús emlékművet is megcsodálták.
A nyugdíjasok megnézték az Országzászló téren a második világháború áldozatainak és mártírjainak emlékművét, valamint a huszároknak emelt, A magyar huszár bronz lovasszobrot.
A Szent István utca elején felkeresték a két épületből álló Luther-házat, amely egykor az evangélikus egyház bérpalotája volt. Ettől pár lépésre a Szent István utca 8. sz. alatti ház falán emléktábla hirdeti, hogy e helyen állt a neves író, újságíró Krúdy Gyula szülőháza.
A város és Sóstógyógyfürdő között helyezkedik el a sóstói erdő, amelyet az itt élők méltán neveznek a város tüdejének, gyöngyszemének, ékességének. A rózsa nyugdíja klubtagok Sóstó felé utaztak tovább. A buszból pillantást vetettek a kirándulók az Alpár Ignác által tervezett, 1894-ben épült eklektikus stílusú Móricz Zsigmond Színházra, s Sóstó felé vették az irányt. Nyíregyháza fontos vonzereje Sóstógyógyfürdő, amely gyógyvizéről híres, hangulatos fürdőhely a város központjától alig hat kilométerre található. Elhaladtak a Nyíregyházi Állatpark mellett, és a világért sem hagyták volna ki hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeumának, a Sóstói Múzeumfalunak a megtekintését sem.
A klubtagok ellátogattak Kállósemjénre, ahol megnézték a Kállay-kúriát. A Kállay-család az ősi magyar nemesi családok egyike, s még a honfoglaló magyar elit tagjaként jött a Kárpát-medence területére és az évszázadok alatt jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben.
A család életében Kállósemjén az 1920-30-as években játszotta a legfontosabb szerepet, hiszen Kállay Miklós miniszterelnök itt töltötte családjával a nyarakat, országos jelentőségű mintagazdaságot hozott létre, mely nagyban hozzájárul a település fejlődéséhez.
Rózsa Nyugdíjas Klub tagjai tartalmasan eltöltött nap után, élményekkel gazdagodva, szerencsésen tértek haza.
