A kiállítás egy matricás albummal kezdődött, amelybe gyűjteni kellett a képeket. Ezt tette Otruba István is diákként 1943-44-ben, az album hátlapján leírtak alapján. Minden kép a helyére került, így teljes lett az album, amit azóta is megőrzött, és kiállításon mutatja be a gyűjtő az érdeklődőknek.

István bácsi mindenkit arra biztat, hogy sétáljon el a Múzeumsarokhoz, mert az album képei felnagyítva, tablókon láthatók a kiállítóhely kirakatában, odabent pedig a jóval kisebb eredetik is megtekinthetők.
A képek a Szent István cikóriakávés-dobozokban voltak benne. A gyár a mai szóhasználattal az alábbi marketingszöveggel buzdította a diákokat a képek gyűjtésére: ”Ha édesanyátok háztartásában nem fogy annyi kávé, hogy ebből hamarosan tele lehetne ragasztani az albumot, forduljatok rokonaitokhoz, ismerőseitekhez és kérjétek meg, hogy vásároljanak a boltban Szent István cikóriát, és a képeket adják át nektek. Akinek több egyforma képe van, az cseréljen pajtásával.”

Így tett Otruba István is, és addig-addig biztatta kávévásárlásra édesanyját, rokonait, a szomszédokat, amíg be nem telt az albuma, amihez 220 különböző képet kellett összegyűjteni. Ez utóbbiak nem a maiakhoz hasonló reklámmatricák, hanem történelmi alakok, irodalmárok, művészek portréja szerepelnek rajta, egy rövid ismertetővel. Érdemes végig böngészni a képes magyar történelem, irodalom és művészet című album alapján készült tablókat, mert sok értékes tudnivalót tartalmaz.
Fodorné Nagy Veronika muzeológus, a Tomory Lajos Múzeum munkatársa nyitotta meg a június végéig látható kiállítást.