A 2006-tól üresen álló bérlakásba 2010-ben költözött be Kuno Erzsébet a fiával és a lányával. Az asszony lányának fél éve gyermeke született, így azóta négyen éltek a lepusztult állapotú ingatlanban.
Az önkormányzat két éve folyamatosan próbálta elérni, hogy a család elhagyja a lakást, az ügy végére most a kilakoltatás tett pontot.

– Az önkényes lakásfoglalókra nem vonatkozik a kilakoltatási moratórium. Ugyanakkor senkit sem akarunk az utcán hagyni, így ennek a családnak is már korábban felajánlottuk, hogy forduljanak az önkormányzathoz szociális bérlakásért – mondta Kádár Tibor önkormányzati képviselő.
A kilakoltatott Kuno Erzsébetnek van munkája, de most attól fél, hogy elveszíti azt.

– Az aluljáróból nem lehet munkába járni. Az unokámat és a lányomat befogadták a rokonok, de én a fiammal nem tudok hova menni – mondta az özvegyasszony.
Kádár Tibor elmondta, hogy a kilakoltatásnak nincs egyéb jogi következménye. Sem pénzbírsággal nem sújtják a lakásfoglalókat, sem a két év alatt felhalmozódott közüzemi számlák összegét nem terhelik rájuk.

– Az önkényes lakásfoglalások rendszeresen gondot okoznak a kerületi önkormányzatnak. A jogszabályokat betartva folyamatosan próbálunk fellépni a jelenség ellen. A körzetemben két hasonló ügyben folyik eljárás – mondta a képviselő. – A közösség érdeke, hogy megszűnjenek az illegális beköltözések, hiszen amíg egy önkormányzati lakásban önkényesen tartózkodik valaki, addig azt nem lehet kiadni egy törvényes úton igénylő rászorulónak.
A kilakoltatott család ingóságainak őrzéséről – amennyiben nem tudják azokat elvinni – 30 napig gondoskodik az önkormányzat, amely arra törekszik, hogy felszámolja a kerületben az önkényes lakásfoglalásokat.