Immár a 45. kötete látott napvilágot az ünnepi könyvhéten. Meleg szívvel emlékszik vissza a szülőfalujára, Zajkra Kanizsa József író, költő, kritikus, a Magyar Kultúra Lovagja, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára. Olyannyira így van ez, hogy amikor bármit is tesz szűkebb-tágabb közösségéért, soha nem mulasztja el megjegyezni, hogy ezt „zalai szívvel” teszi.

Fény-híd alatt

Az irodalmár elmesélte, hogy a szülei és a testvérei olajbányászok voltak, és sem az édesapja, sem az édesanyja nem értett a betűvetéshez.
– Petőfi Sándor, József Attila, Illyés Gyula költészetének a hatására kezdtem el versekkel foglalkozni – mondta. – Krúdy Gyula műveit már gyerekkoromban olvastam, és magával ragadtak a gyönyörű hasonlatai. Engem Zala megye szép tája indított el írói, költői utamon.
Az első írásai is Zalában, a Zalai Hírlapban jelentek meg 1958-ban, majd számos irodalmi folyóiratban, újságban, antológiában publikált. Újságíróként több lapnak volt a külső munkatársa, s lapot és könyveket is szerkesztett. Emellett saját kötetei jelentek meg, elsőként 1974-ben Fény-híd alatt címmel a versei. Legutóbb, az ünnepi könyvhét alkalmából, már a 45. kötete látott napvilágot: Kertünk pillangója címmel válogatás a gyermekverseiből. A verseskönyvet egy tízéves kislány, Csonka Lilien színes ceruzarajzai díszítik.
– Eddig több mint húsz gyermekverskötetem jelent meg – mondta Kanizsa József. – Arra törekszem, hogy a verseim által gyarapodjon a kicsinyek szókincse, és szépen, választékosan tudják kifejezni magukat.
Mivel a „zalai szívű” irodalmárhoz nagyon közel állnak Krúdy Gyula művei, nem véletlen, hogy a neves íróról elnevezett irodalmi körnek 1983-tól tagja, és immár harminc éve a titkára is.
A Krúdy Gyula Irodalmi Kör 34 éve Óbudán, a Zichy-kastélyban alakult meg, hogy a Krúdy-hagyomány ápolása mellett irodalmi műhelyt létesítsen a fiatal írók-költők támogatására, valamint népszerűsítse az olvasást. A kör jelenleg 112 tagból áll. Közöttük ma már nemcsak írók költők, publicisták vannak, hanem festőművészek, színészek is. Például a nemrégiben elhunyt Keres Emil Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész több mint két évtizedig volt a kör tiszteletbeli tagja.
A civil szervezet bázisa a Kéhli Vendéglő Krúdy-szalonja, ahol minden hónap második csütörtökén összegyűlnek a tagok. A vendéglő, ahova az író élete utolsó három évében járt, 1992 óta székhelye a körnek. Krúdy egyébként a Zila Kávéház elődjében, a pestszentlőrinci lövőházban is megfordult egykor. Kanizsa József ezért is gondolta úgy, hogy a kávéház méltó helyszíne lenne a Krúdy-kör kerületi kulturális programjainak. A társaság több mint tíz éve minden harmadik csütörtökön kiállításmegnyitóval egybekötött irodalmi műsoros programot szervez a kávéház galériáján.

Kanizsa József (Zajk, 1942)
A pályája során számos kitüntetésben részesült, többek között a Krúdy Gyula-emlékérem bronz- és ezüstfokozatának (1989, illetve 2002), a Magyar Kultúra Lovagja címnek (2002), a Krúdy-emlékplakettnek (2007) és a Körmendi Szabad Sajtóért elismerésnek (2012) a birtokosa. 2009-től Kőbánya díszpolgára.