Galíciából származó apja, Schara Vilmos MÁV-tiszt 1876 és 1892 között volt a szentlőrinci vasútállomás elöljárója. Anyja, Tatay Vilma régi pesti evangélikus családban született. Tíz évig, 1884-től 1894-ig ő látta el Lőrinc postamesteri teendőit.

Béla keresztszülei Pordán Imre ügyvéd, lőrinci villatulajdonos és felesége, Kuhinka Klotild lettek. Első gyerek volt, még két húga született, szintén Lőrincen.
Az 1890-es évek közepén a család Budapestre költözött, Béla is itt végezte a tanulmányait. A piaristákhoz, illetve a református főgimnáziumba járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett. 1900-ban lépett Budapest szolgálatába. Több ügyosztályon is dolgozott (pénzügyi, útépítési, művelődési). 1925-ben a vízvezetéki és világítási ügyosztály helyettes vezetője, 1931-től vezetője lett. 1920-ban házasodott meg, két lánya született: Sára és Margit.
1933. június 8-án főjegyzőből székesfővárosi tanácsnokká, ugyanazon év őszén pedig a VI. kerület élére nevezték ki. Elöljárói minőségében – ez a tisztség a mai kerületi polgármesternek felel meg – megszervezte a terézvárosi koldusok közadakozásból történő ellátását. Munkáját emberséggel és közmegelégedésre végezte. Negyvenévi szolgálat után, 1940. április 1-jén vonult nyugdíjba. 1940 novemberében érdemeire tekintettel kitüntették a Magyar Vöröskereszt érdemkeresztjével. 1961. április 16-án Margit körúti lakásában érte a halál.
(A képekért és a segítségért köszönet Kürti Tímeának és Kiss Kadosa Zoltánnak. A szerző a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa.)