Már a reggeli órákban nagy volt a forgalom vasárnap a Bajcsy-Zsilinszky út végén, a Május 1. téren. Kerékpárosok és futók melegítettek arra az eseményre, amelyet most negyedik alkalommal rendezett meg az önkormányzat és a Fezosport Turista Egyesület. A kellemes hangulatú sportnap főszervezőjétől, Ladoniczki Ferenctől megtudtuk, hogy ha nevezési rekordot nem is döntöttek, az indulók száma elérte a háromszázat.

Hálával lehet gondolni a Május 1. teret övező akácfákra, mert olyan árnyat adtak a rajtra készülődőknek, amelyet megérdemeltek a nem könnyű próba előtt. Igaz, csak húszegynéhány fokot ígértek vasárnapra, de erre nyugodtan rá lehetett tenni vagy ötöt. Nagy gondot azonban nem okozott ez a különböző távokon indulóknak, mert ha azt mondják, hogy gyerünk, kerekezünk, netán gyalogolunk, akkor lehet kánikula is.

Hagyomány és jövő

A főszervező Ladoniczki Ferenc valamivel több indulót remélt.

– Igaz, nem sokkal, de tavaly valamivel többen voltunk, pedig ennél szebb időt rajzolni sem lehetne. Azt hittem, csúcsot döntünk, s négyszáznál többen tolonganak majd a rajtnál. Persze nem panasz ez. Azoknak igyekszünk jó, kellemes hangulatot teremteni, akik eljöttek erre a napra.
Szomorkodásra nem is lehetett oka a főnöknek, mert akik jelentkeztek a próbákra az akácok árnyékában, azok alátámasztották, hogy az első alkalommal 2013-ban megrendezett Pestszentlőrinci körnek már múltja van, és ami még fontosabb: jövője is.

A „körözni” szándékozó lehetett napi edzésben lévő, kisportolt, de lehetett a sporttal csak ritkán találkozó vézna vagy akár duci is, megtalálta az elképzelését, a teljesíthető távot.

Kutyaoklevél

Aki csak a lábával „tekert”, annak sem lehetett gondja, mert a Péterhalmi-erdő ösvényein bóklászhatott kényelmesen. Különösen úgy, hogy nem mérték az időt, mindenki megérkezett, amikor megérkezett. A mozgás, az egészség volt a lényeg.
– Mindenki oklevelet kapott, amit nem is említenék meg, de mivel a négylábú gyaloglótársak, a kutyák kilométereit is elismertük, a gazdáiknak dupla lehet a büszkesége. Ez a 12 kilométeres gyalogos családi táv volt a legnépszerűbb, mintegy 180, elsősorban kerületi lakos teljesítette.
Aki biciklire pattant, arra azért nagyobb kihívás várt. Még arra is, aki „csak” a 11 kilométeres lőrinci táv teljesítését vállalta, mint például a kerület sportéletét is felügyelő alpolgármester, Lévai István Zoltán.

Klassz...

Aki a Lőrinc–Ócsa–Lőrinc-táv 55 kilométerét választotta, annak, ha nem is profinak, de jó tüdejűnek kellett lennie, rendszeres edzéssel a háta mögött, mert ez a táv annyi, mint sok...

– Bátrak voltak a kerekesek. A lőrinci csavargásra körülbelül hetvenen jelentkeztek, és az 55, sőt a 74 kilométer teljesítését is egyaránt huszonöt bátor és sportos ember vállalta. Megtették, túl vannak rajta, s bár fáradtak, büszkék lehetnek a teljesítményükre – mondta Ladoniczki Ferenc, aki azt is megemlítette, hogy azt tervezik, jövőre a Péterhalmi-erdő helyett a ferihegyi lesz a helyszín, mert az előbbi már kezd megszokottá válni a gyaloglóknak, arról nem is beszélve, hogy az új hely árnyasabb, erdősebb.
A Pestszentlőrinci kör hangulatát talán az érzékelteti a legjobban, hogy amikor egy éppen beérkező hölgykoszorú tagjait megkérdezte a főszervező, hogy milyen volt, csak annyit válaszoltak: klassz, mint minden évben.