apjaink egyik kiemelkedő környezeti, gazdasági és társadalmi problémája az éghajlatváltozás. Az éghajlat helyi vagy globális, tartós és jelentős átalakulása kiterjedhet a hőmérséklet- és a csapadékingadozásra vagy akár a széljárás megváltozására is. Ezek a változások manapság már mindennapos beszédtémának számítanak, hiszen környezetünket és egészségünket is befolyásolják. Az éghajlatvédelemben egyénileg és közösségi szinten is szerepet vállalhatunk. Ehhez a gyakorlatban már eredményesen működő példákat és módszereket ismerhettünk meg a Klímatudatos megoldások a zöldfelület-gazdálkodásban címmel rendezett kerületi környezetvédelmi konferencián.

Közösségi zöldterületek

A tanácskozást Ughy Attila polgármester nyitotta meg, aki elmondta: az önkormányzat célja több annál, mint a látható zöldfelületek felszínes kezelése.

– Munkánk során elkötelezettek vagyunk abban, hogy ne csak a helyi zöldfelület-fenntartás működjön a kerületben, hanem innovatív és fenntartható megoldásokat keressünk, illetve próbáljunk ötletet és többletet vinni a városi zöldterületek kialakításába. Úgy gondolom, hogy akkor tudjuk a környezetünket tartósan átalakítani, ha ebben érdekelté tesszük az ott élőket is, ha az emberek magukénak érzik, és közösségi helyként kezelik a kialakított zöldterületeket. Enélkül sajnos hiába az önkormányzat munkája, hanyatlásra van ítélve a terület. Éppen ezért nagy öröm számomra, hogy egyre több civil szervezet kapcsolódik a munkánkhoz, és így közösen tehetünk a környezetünkért. Emellett szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy elindult a Budapest Dialog elnevezésű weboldal, ahová bárki beküldheti városfejlesztési ötletét, és a kiértékelés után az önkormányzat megvalósítja a legjobb javaslatokat.

Ültessünk fákat a jövőért!

Az önkormányzat és környezetvédelmi csoportja évente több mint egy tucat környezetvédelmi programot szervez. Ezekről Dömötör István beszélt az előadásában. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy tevékenységükben kiemelt figyelmet fordítanak a környezettudatos nevelésre, és a feladatokba igyekeznek egyformán bevonni a lakosságot és a közintézményeket.

– Érdekes példáként szolgál, hogy 2012-ben amerikai fiatalok elhatározták, hogy mozgósítják a Föld lakóit annak érdekében, hogy 2016 végére bolygónk egész területén ültessünk el egymilliárd fát. Ha kiszámítjuk ebből a kerületre eső részt, az 13 550 fát jelent, amiből a mai napig már 12 600-at ültettünk el – mondta.

A találkozón felszólalt még többek között Pintér Ferenc, az ICI Interaktív Zrt. vezérigazgatója, aki általánosságban beszélt a klímaváltozásról, és Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Zrt. ügyvezető igazgatója, aki a negatív hatások csökkentésére szolgáló alternatívákat mutatott be. A várostűrő fafajokat Lukács Zoltánnak, a Magyar Faápolók Szövetsége elnökének előadásából ismerhettük meg, miközben a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének oktatói a településfásítás környezeti hatásait vizsgálták.